Uruguay volt az első ország a világon, amelyik legalizálta a kannabisz kikapcsolódás célú használatát. Hol tart most, öt évvel az úttörő törvény elfogadása után az iparág?

A tandíjak számos országban politikai viták alapját képezik. Heves érvek hangzanak el a tanulásért való fizetés elvéről, a tandíj mértékéről, és arról, hogy hogyan osszák meg a költségeket a diákok és az állam között. Jó példa erre Chile, ami az elmúlt évtizedben bejárta a teljes kört.

Emma Theissen de Molina tehetetlenül nézte, ahogyan egy katonatiszt betuszkolja tizennégy éves fiát, Marco Antoniót egy teherautóba, és elhajtanak vele. A hadsereg lányát, Emma Molina Theissent kereste. Emma politikai aktivista volt, akinek kilenc nap fogság után sikerült megszökni egy titkos katonai börtönből, ahol megkínozták és csoportosan megerőszakolták. Mivel neki nem akadtak a nyomára, helyette elrabolták az öccsét. Ez 1981-ben történt. Marco Antonio családja a mai napig nem tudja, hogy mi történt a fiúval.

Mexikó új elnöke azt mondta, hogy a migrációnak választásnak, és nem kényszernek kellene lennie. Azonban ahhoz, hogy Andrés Manuel López Obrador ezt megvalósítsa, a kormányzatának a probléma gyökereit kell kezelésbe vennie, amibe beletartoznak a Mexikóban gyakorta előforduló munkaügyi visszaélések is. Egy kedvező munkajogi rendszer felépítéséhez és megerősítéséhez együtt kell működnie a kormányzat összes ágának, a magánszektornak, a rendvédelmi szerveknek és a kereskedelmi partnereknek.

1897 januárjában egy Frederic Remington nevű 19. századi festő, aki vadnyugati témájú képeivel lett híres, a New York Journal tulajdonosa, William Randolph Hearst megbízásából Havannába utazott, hogy megörökítse a spanyolok a kubaiak elleni atrocitásait. A festő azonban ezzel az üzenettel küldött táviratot Hearstnek: „Minden csendes. Nincs semmi probléma. Nem lesz háború. Haza szeretnék menni.” Hearst viszont ezt válaszolta: „Kérem, maradjon. Maga szállítsa a képeket, én szállítom a háborút.”