Egyesek nagyon valószínűtlennek tartják, de a recept megvan egy katonai puccshoz Brazíliában. A hozzávalók: a hadsereg egyik nyugalmazott kapitánya, mint elnökjelölt, akinek alelnöjelöltje egy nyugalmazott tábornok; jelentős támogatás a fegyveres erők soraiból a „katona” jelöltek iránt; a demokratikus intézmények erodálódása; és emberemlékezet óta a legmélyebb gazdasági válság. Ha plusz öntetként még hozzáadunk egy olyan baloldali jelöltet, aki vélhetően kegyelmet próbál adni egy börtönben lévő exelnöknek, és hagyjuk őket összeérni, hozzákeverünk álhíreket és némi megosztottságot a közösségi médiában, a végeredmény nagyon is egy olyan katonai puccs lehet, ami nem túlságosan különbözik azoktól, amelyek Brazíliában és Dél-Amerika más részein lezajlottak az 1960-as és 1970-es években.

Evo Morales 2006. januári beiktatása előtt kijelentette, hogy „engedelmeskedve fog kormányozni” (mandar obedeciendo). Ez a kifejezést a mexikói zapatisták vezetőjétől, Marcos alparancsnoktól kölcsönözte. Azt a szándékot kívánta ezzel kifejezni, hogy elnöksége együtt fog működni az őt hatalomra segítő társadalmi mozgalmakkal. 2005. decemberi 53,7 százalékos választási győzelme a támogatói által évek óta a neoliberalizmus ellen folytatott intenzív küzdelemnek a kicsúcsosodásának tűnt. A Mozgalom a Szocializmusért (MAS) névre keresztelt pártját egy olyan politikai eszköznek szánták, amely a népi szervezetek érdekeit szolgálja, és új szemléletmódot visz a politikába.

Több mint egy évszázaddal ezelőtt, 1912-ben a világ számos országának képviselői aláírták a Nemzetközi Ópium Egyezményt, amelynek célja az volt, hogy gátat szabjon az ópiummal, a kokainnal és más illegális anyagokkal való visszaéléseknek. Ötven évvel később, 1961-ben, az ENSZ elfogadta az Egységes Kábítószer Egyezményt, ami megteremtette a pszichoaktív anyagok ellenőrzésének és tiltásának globális keretrendszerét. 1971-ben pedig Richard Nixon elnök háborút hirdetett a kábítószerek ellen.

Július 22-én a szigetország nemzetgyűlése elfogadta az új alkotmány tervezetét, ami a világ számos pontján került a címlapokra azokkal a változásokkal, amelyek belekerültek, és azokkal, amik kikerültek belőle. Az alábbiakban áttekintjük, hogy mi került bele Kuba új alkotmánytervezetébe, mi került ki belőle, és mi nem változott benne.

Duque és jobboldali Demokratikus Közép pártja gyakran adott hangot heves ellenkezésének a mára már leszerelt FARC-cal kötött békemegállapodással kapcsolatban. Egy évvel ezelőtt a párt hangzatosan kijelentette, hogy „miszlikbe” fogja tépni a megállapodást, ha megnyeri az idei elnökválasztásokat.