Semelyik másik politikai figura nem osztja meg annyira Kolumbiát, mint Álvaro Uribe exelnök. Az államfői posztot 2002 és 2010 között betöltő Uribe a Kolumbia Terv keretében érkező amerikai segélyeket arra használta fel, hogy megerősítse a kolumbiai állam teljesítőképességét.

Ebben a hónapban két fontos nemzetközi nap is van: a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja október 17-én, valamint a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja négy nappal korábban. Ez nem véletlen, a kettő szorosan összefügg.

Az október 15-ei kormányzóválasztásokon aratott óriási chavista győzelem kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy bátor intézkedésekkel leküzdhetőek legyenek a hiányok, még ha ezzel befolyásos emberekkel és csoportokkal való konfrontálódást is kockáztatják.

Jair Bolsonaro brazil politikus, akit Donald Trumphoz hasonlítanak, épp most fejezte be látogatását az Egyesült Államokban, ami a tervezettnél hamarabb ért véget, mivel lemondta a szereplését a washingtoni George Washington Egyetemen (GWU). A felmérések szerint jelenleg ő áll a második helyen a 2018-as brazíliai elnökválasztás versenyében.

Azért cserébe, hogy nem toloncol ki durván 800 ezer „álmodozót” (Dreamers), akik gyerekként érkeztek ebbe az országba, Donald Trump a bevándorlók elleni háború kiterjesztését követeli, amit még megfejel egy rémálomba illő kétezer kilométeres fallal a mexikói határ mentén. A demokraták nemet mondanak. Függetlenül attól, hogy végül születik-e valamilyen egyezség, az ország továbbra is mélyen megosztott marad a délről érkező iratok nélküli bevándorlók kérdését illetően.