Tíz nappal a hondurasi elnökválasztás után az eredményeket még mindig nem hirdették ki, az ország pedig lángokban áll. Tegucigalpa utcáin tüntetők ezrei küszködnek a könnygázzal és a lövedékekkel szemben, legalább tizenegyen meghaltak. Miután az utcákra vezényelték őket, az ország az Egyesült Államok által kiképzett és finanszírozott fegyveres erői megtagadták az elnök által kihirdetett kijárási tilalom betartatását.

Azóta, hogy Augusto Pinochet diktatúrájának 1990-es bukása után visszatért a demokráciához, Chile Dél-Amerika egyik legstabilabb és kiszámíthatóbb politikai rendszerével rendelkezik. Azonban úgy tűnik, hogy a Pinochet utáni korszak politikai stabilitása a végéhez közeledik. Ennek világos kifejeződése a november 19-ei elnök- és parlamenti választások voltak.

Latin-Amerika az elmúlt évtizedek legfontosabb választási maratonja előtt áll. 2017 novembere és 2018 decembere között a régió nyolc országában tartanak elnökválasztásokat: 2017 novemberében kettőt (Chilében és Hondurasban) míg 2018-ban hatot (február 4-én Costa Ricában, április 22-én Paraguayban, május 27-én Kolumbiában, július 1-én Mexikóban, október 7-én Brazíliában és feltehetően valamikor decemberben Venezuelában).

Egy az Egyesült Államok rendfenntartó erőivel való idei találkozón Jeff Sessions amerikai főügyész megdöbbenését fejezte ki a hazai drogháborús fronton érzékelt tehetetlenséggel kapcsolatban: „Országunknak újfent világosan ki kell mondania, hogy a kábítószer-használat rossz. (…) Tönkre fogja tenni az életedet.”

Semelyik másik politikai figura nem osztja meg annyira Kolumbiát, mint Álvaro Uribe exelnök. Az államfői posztot 2002 és 2010 között betöltő Uribe a Kolumbia Terv keretében érkező amerikai segélyeket arra használta fel, hogy megerősítse a kolumbiai állam teljesítőképességét.