Jair Bolsonaro brazil politikus, akit Donald Trumphoz hasonlítanak, épp most fejezte be látogatását az Egyesült Államokban, ami a tervezettnél hamarabb ért véget, mivel lemondta a szereplését a washingtoni George Washington Egyetemen (GWU). A felmérések szerint jelenleg ő áll a második helyen a 2018-as brazíliai elnökválasztás versenyében.

Azért cserébe, hogy nem toloncol ki durván 800 ezer „álmodozót” (Dreamers), akik gyerekként érkeztek ebbe az országba, Donald Trump a bevándorlók elleni háború kiterjesztését követeli, amit még megfejel egy rémálomba illő kétezer kilométeres fallal a mexikói határ mentén. A demokraták nemet mondanak. Függetlenül attól, hogy végül születik-e valamilyen egyezség, az ország továbbra is mélyen megosztott marad a délről érkező iratok nélküli bevándorlók kérdését illetően.

Ha Brazília közelmúltbeli visszaesését elnökeinek csökkenő népszerűségével mérnénk, akkor Michel Temer jelentené a lejtő alját.

Ma, október 12-e a Kolumbusz Nap. Minden évben hivatalosan október második hétfője; idén pontosan arra a dátumra esett, amikor 523 évvel ezelőtt (a cikk eredetileg 2015-ben jelent meg – a szerk.) a Niña, a Pinta és a Santa María a Bahamákra érkezett.

Mexikóvárosban a szerencsétlenségek sosem járnak egyedül. Amellett, hogy egy ősi tó partjára épült, és így évente negyven centimétert süllyed, a város a Csendes-óceán medencéjén végighúzódó Tűzgyűrű mentén fekszik, mely a világ földrengéseinek 90 százalékait produkálja. Ezek a szerencsétlen körülmények együttesen segítenek megmagyarázni azt, hogy egy 7,1-es erősségű földrengés – amely 366 embert megölt és hatezret megsebesített – hogyan dönthette úgy romba a várost, mint egy harminc évvel ezelőtti 8,0-as erősségű földmozgás.