Összecsapások törtek ki Evo Morales korábbi bolíviai elnök támogatói és a rendőrség között. A tüntetők az új ideiglenes államfő kinevezése ellen tiltakoztak. Jeanine Áñez ellenzéki szenátor vette át az elnöki posztot, és új választásokat ígért. Morales támogatói összecsaptak a rohamrendőrökkel, a korábbi elnököt támogató képviselők pedig megkérdőjelezték Áñez kinevezésének törvényességét. Morales vasárnap mondott le, és azóta Mexikóba utazott.

Evo Morales bolíviai elnök vasárnap kénytelen volt lemondani, miután a hadsereg és a rendőrség vezetői erre utasították. Erre az október 20-i választási győzelme utáni több hétig tartó jobboldali zavargások és erőszak után került sor, amit a kormány az ellenzéki erők puccsának tartott.

Az ENSZ Közgyűlése múlt csütörtökön elsöprő többséggel az Egyesült Államok Kuba elleni blokádjának megszüntetését támogatta. Az indítványt 187 ország szavazta meg, hárman ellenezték, és két ország tartózkodott. Az Egyesült Államok, Izrael és Brazília volt az a három ország, amelyek szerint továbbra is fent kell tartani a Kuba elleni pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi blokádot.

Egy meleg politikus, a magát „megvesztegethetetlennek” tartó Claudia López lett az első nő, akit a kolumbiai főváros, Bogotá polgármesterévé választottak. A 49 éves balközép jelölt csaknem az összes szavazat összeszámlálása után a voksok 35,2 százalékát szerezte meg.

A balközép ellenzék jelöltjét, Alberto Fernándezt választották Argentína elnökének. A választásokat a gazdasági problémák határozták meg. Fernández a szavazatok több mint 45 százalékát szerezte meg, amivel legyőzte a hivatalban lévő konzervatív elnököt, Mauricio Macrit. Fernández kampányközpontjánál hangos tömeg ünnepelte az eredményeket.

  1. A katolikus püspökök támogatják a cölibátus szabályának korlátozott lazítását
  2. A chilei elnök a tüntetések hatására leváltotta az egész kabinetjét
  3. Bolíviai választások: Nincsenek bizonyítékok arra, hogy csalás történt volna
  4. Piñera népjóléti csomaggal próbálja lecsillapítani a chilei tüntetőket