Haiti, az első latin-amerikai ország, amely kinyilvánította függetlenségét, és a világ első fekete köztársasága, ma ünnepli 215. évfordulóját annak, hogy arra kényszerítette Franciaországot, hogy adja fel gyarmati követeléseit a korábban Saint-Domingue néven ismert rabszolgatartó ültetvény fölött.

A bricsesznadrágot, rongyos inget és fenyegető fekete köpenyt viselő színész a paraguayi ég felé emeli az ujját. „Azt mondják, hogy én vagyok a nemzeti karakter megteremtője!" – tárja szét a karját –, „de csakugyan én lennék a hibás hazám jövőbeli gonoszságaiért?”

57 évvel ezelőtt ezen a napon nyilvánította Fidel Castro kubai vezető a szocialista szigetországot írástudatlanságtól mentes területté, beteljesítve a kubai forradalom álmát, ami minden kubaira kiterjedő tömeges írás-olvasás-tanítási programmal kezdődött.

1968. december 14-én különös időjárás-jelentést közölt a Jornal do Brasil, az ország akkori legnagyobb napilapja.

1980. december 2-án négy holttestet hantoltak ki egy El Salvador-i vidéki területen. A testeket, amelyek között volt olyan is, amelyet nemi erőszak nyomai borítottak, Eileen Markey megfogalmazása szerint, „egy hevenyészett sírban” találták meg „a hidegháború peremvidékén”. Nem sokkal később kiderült, hogy az Egyesült Államok által kiképzett salvadori halálosztagok által meggyilkolt észak-amerikai apácák, Ita Ford, Dorothy Kazel, Jean Donovan és Maura Clarke holttesteit találták meg. Az utóbbi életrajzát írta meg Markey Radikális hit: Maura nővér meggyilkolása címmel.