A szélsőjobboldal nem csak Brazíliában, de egész Latin-Amerikában felemelkedőben van – annak a középosztálynak a támogatásával, amit a baloldali kormányok segítettek létrehozni.

Egyesek nagyon valószínűtlennek tartják, de a recept megvan egy katonai puccshoz Brazíliában. A hozzávalók: a hadsereg egyik nyugalmazott kapitánya, mint elnökjelölt, akinek alelnöjelöltje egy nyugalmazott tábornok; jelentős támogatás a fegyveres erők soraiból a „katona” jelöltek iránt; a demokratikus intézmények erodálódása; és emberemlékezet óta a legmélyebb gazdasági válság. Ha plusz öntetként még hozzáadunk egy olyan baloldali jelöltet, aki vélhetően kegyelmet próbál adni egy börtönben lévő exelnöknek, és hagyjuk őket összeérni, hozzákeverünk álhíreket és némi megosztottságot a közösségi médiában, a végeredmény nagyon is egy olyan katonai puccs lehet, ami nem túlságosan különbözik azoktól, amelyek Brazíliában és Dél-Amerika más részein lezajlottak az 1960-as és 1970-es években.

Evo Morales 2006. januári beiktatása előtt kijelentette, hogy „engedelmeskedve fog kormányozni” (mandar obedeciendo). Ez a kifejezést a mexikói zapatisták vezetőjétől, Marcos alparancsnoktól kölcsönözte. Azt a szándékot kívánta ezzel kifejezni, hogy elnöksége együtt fog működni az őt hatalomra segítő társadalmi mozgalmakkal. 2005. decemberi 53,7 százalékos választási győzelme a támogatói által évek óta a neoliberalizmus ellen folytatott intenzív küzdelemnek a kicsúcsosodásának tűnt. A Mozgalom a Szocializmusért (MAS) névre keresztelt pártját egy olyan politikai eszköznek szánták, amely a népi szervezetek érdekeit szolgálja, és új szemléletmódot visz a politikába.

Több mint egy évszázaddal ezelőtt, 1912-ben a világ számos országának képviselői aláírták a Nemzetközi Ópium Egyezményt, amelynek célja az volt, hogy gátat szabjon az ópiummal, a kokainnal és más illegális anyagokkal való visszaéléseknek. Ötven évvel később, 1961-ben, az ENSZ elfogadta az Egységes Kábítószer Egyezményt, ami megteremtette a pszichoaktív anyagok ellenőrzésének és tiltásának globális keretrendszerét. 1971-ben pedig Richard Nixon elnök háborút hirdetett a kábítószerek ellen.

Július 22-én a szigetország nemzetgyűlése elfogadta az új alkotmány tervezetét, ami a világ számos pontján került a címlapokra azokkal a változásokkal, amelyek belekerültek, és azokkal, amik kikerültek belőle. Az alábbiakban áttekintjük, hogy mi került bele Kuba új alkotmánytervezetébe, mi került ki belőle, és mi nem változott benne.