Idegengyűlölő populista retorika használata, a külföldieket bűnözőknek beállítani és a bevándorlásellenes hangulatot félrevezető statisztikákkal szítani – ezt a narratívát a legtöbben Donald Trump amerikai elnök bevándorlás-politikájával azonosítanák. Ugyanakkor ez a bigott diskurzus nemcsak az Egyesült Államokban fordul elő. Argentína elnöke, Mauricio Macri szintén bevándorlásellenes retorikát és politikát folytat országában.

Az augusztus 13-án tartott Buenos Aires-i előválasztások gyakorlatilag döntetlen eredményt hoztak a Mauricio Macri elnök Cambiemos (Változtassunk) pártjának jelöltje és Cristina Fernández de Kirchner előző elnök és a perónisták jelenlegi vezetője között, mivel előbbi 34,19, utóbbi 34,11 százalékot szerzett.

Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) 1994. január 1-én éjfélkor lépett hatályba. Azon az éjszakán több ezer őslakos maja ragadott fegyvert a délkelet-mexikói Chiapas államban, elfoglaltak legalább öt várost és kijelentették, hogy a NAFTA „halott” az olyan emberek számára, mint ők.

2017. január 10-én kétszáz argentin csendőr (a szövetségi biztonsági erő) támadta meg a mapucse Pu Lof közösséget. A csoport a Mapucse Ősi Ellenállás (RAM) jegyében foglalt el a Benetton tulajdonában álló földeket Chubut tartományban.[i] Az Amnesty International jelentése azt állítja, hogy a biztonsági erők „erőszakos és elnyomó eszközöket alkalmaztak […] beleértve a verést, a gumibotok használatát, a nők hajának megtépését, és a közösség tagjainak gyermekeinek zaklatását”.[ii]

Jorge Pacheco mérnökként sose gondolta, hogy a munkája miatt politikai üldöztetés célpontjává válhat. De miután az ország pénzügyi helyzete és közszolgáltatásainak színvonala romlott, a venezuelai kormány az állam tulajdonú CORPOELEC áramszolgáltató vállalat mérnökeit okolta az áramkimaradásokért. Amikor a politikai zaklatás egyre gyakoribbá vált, a fiatalember úgy döntött, hogy az Egyesült Államokba költözik.