Azóta, hogy Augusto Pinochet diktatúrájának 1990-es bukása után visszatért a demokráciához, Chile Dél-Amerika egyik legstabilabb és kiszámíthatóbb politikai rendszerével rendelkezik. Azonban úgy tűnik, hogy a Pinochet utáni korszak politikai stabilitása a végéhez közeledik. Ennek világos kifejeződése a november 19-ei elnök- és parlamenti választások voltak.
Latin-Amerika az elmúlt évtizedek legfontosabb választási maratonja előtt áll. 2017 novembere és 2018 decembere között a régió nyolc országában tartanak elnökválasztásokat: 2017 novemberében kettőt (Chilében és Hondurasban) míg 2018-ban hatot (február 4-én Costa Ricában, április 22-én Paraguayban, május 27-én Kolumbiában, július 1-én Mexikóban, október 7-én Brazíliában és feltehetően valamikor decemberben Venezuelában).
Egy az Egyesült Államok rendfenntartó erőivel való idei találkozón Jeff Sessions amerikai főügyész megdöbbenését fejezte ki a hazai drogháborús fronton érzékelt tehetetlenséggel kapcsolatban: „Országunknak újfent világosan ki kell mondania, hogy a kábítószer-használat rossz. (…) Tönkre fogja tenni az életedet.”
Semelyik másik politikai figura nem osztja meg annyira Kolumbiát, mint Álvaro Uribe exelnök. Az államfői posztot 2002 és 2010 között betöltő Uribe a Kolumbia Terv keretében érkező amerikai segélyeket arra használta fel, hogy megerősítse a kolumbiai állam teljesítőképességét.
Ebben a hónapban két fontos nemzetközi nap is van: a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja október 17-én, valamint a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja négy nappal korábban. Ez nem véletlen, a kettő szorosan összefügg.
12. oldal / 69
