Fidel több évtizedes kormányzása alatti elkötelezettsége az oktatás és az egészségügy iránt kiemelkedő vívmányokat eredményezett Kubában. Miközben az antiimperializmus és antikapitalizmus elszánt harcosaként lépett fel, elkötelezettsége a környezetvédelem iránt és Kuba ezen a téren elért eredményei kevesebb figyelmet kaptak.

Kuba egyike azon kevés fejlődő országnak, amely erős elkötelezettséget mutat a környezetvédelem és a fenntarthatóság iránt, annak dacára, hogy ebben számos tényező, például az Egyesült Államok ma is fennálló blokádja, akadályozza.

Fidel a világ vezetői közül az első között beszélt a környezetvédelem fontosságáról - Fotó: Reuters

Még mielőtt az éghajlatváltozás veszélyei tudatosodtak volna a tudományos gondolkodásban és a közvéleményben, Fidel már arról beszélt, hogy radikálisan meg kell változtatni a társadalmak és a környezetük kölcsönhatását.

„Holnap már túl késő lesz, hogy megtegyük azt, amit már régen meg kellett volna tennünk” – mondta Fidel egy tipikusan dörgedelmes beszédében az ENSZ 1992-es riói Föld Csúcstalálkozóján. „Legyen az emberi élet racionálisabb! Vezessünk be egy igazságos nemzetközi gazdasági rendet! Használjunk fel minden tudományt, ami egy szennyezéstől mentes, fenntartható fejlődéshez szükséges! Az ökológiai adósságunkat rendezzük, ne a külföldi adósságunkat! Az éhezést számoljuk fel, ne az emberiséget!”

Híres beszédében Fidel hangsúlyozta, hogy a fogyasztói társadalmak, amelyek „a régi gyarmati hatalmakból és imperialista politikákból emelkedtek ki, (…) a környezetrombolás alapvető felelősei”.

Egy 2003-as beszédében, amit az ENSZ Elsivatagosodás és Aszály Elleni Gyűlésén mondott, tovább taglalta a kapitalizmus pusztító hatásait:

„Egy ilyen gazdasági rend és a fogyasztás ilyetén modelljei összeegyeztethetetlenek a bolygó korlátozott és meg nem újuló alapvető forrásaival, valamint a természetet és az életet uraló törvényekkel. Ellentétben állnak a legalapvetőbb erkölcsi elvekkel, a kultúrával és az emberiség által létrehozott erkölcsi értékekkel is.”

Visszaerdősítés

A kubai Országos Statisztikai és Információs Hivatal szerint az 1998-ban indított visszaerdősítési programnak köszönhetően immáron a szigetország szárazföldi területeinek 30,6 százalékát borítja erdő, és az országnak sikerült fenntartania az erdős területek növekedését.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint pedig Kubában a legnagyobb a védettséget élvező erdők aránya.

Pinar del Río tartomány 47 százalékát fedi erdő, Guantánamónak pedig 46,7 százalékát. Amikor Fidel 1959-ben kihirdette a forradalom győzelmét, csupán a becslések szerint Kuba 14 százalékát borította erdő.

A spanyol gyarmatosításnak és a külföldi tulajdonú fa- és cukornádiparnak komoly szerepe volt jelentős mennyiségű erdő elpusztításában, ami a sziget területének körülbelül 90 százalékát fedte a spanyolok érkezése előtt.

Napenergia

Egy olyan országként, ahol egész évben süt a nap, Kuba elkezdett egyre többet fektetni a napenergiába, és ezt az egész szigetre tervezik kiterjeszteni, aminek nemcsak a szennyezés csökkentésében van szerepe, de pénzt is lehet vele megtakarítani.

A Kuba nyugati Pinar del Río tartományában működő Pinar 220 A1 napenergiaparkban 12.080 napenergia-panel termel naponta átlagosan 13 megawatt áramot az országos elektromos hálózatba. Működésének első évében közel hat gigawatt áramot termelt, ami hőerőművekben megtermelve félmillió dollárba került volna.

A Pinar del Río huszonnyolc körzetébe terveznek további naperőműveket, hogy azokkal 105,9 megawatt áramot termeljenek. A közeli Tronscóban jelenleg is zajlik egy építkezés, amely 2,7 megawattal járul majd hozzá az országos elektromos hálózathoz.

Mezőgazdasági forradalom

Az Egyesült Államok blokádjával bevezetett importkorlátozás nyomása alatt álló Kuba gazdaságának és mezőgazdaságának nagy csapás volt a Szovjetunió 1990-es évekbeli összeomlása. Kuba ekkor az élelmiszer-termelés és -elosztás radikális átalakításába kezdett. A következő években a szigetországnak sikerült egy bio vagy félbio típusú mezőgazdaságra átállnia.

A Kubában Fidel alatt bevezetett mezőgazdaság kulcsfontosságú eleme az agroökológia volt: egy olyan modell, amelyben ökológiai elveket vezettek be a mezőgazdaságba, hogy fenntarthatóbbá tegyék azt, és csökkentsék a vegyszerektől való függését. A modellel nemcsak hogy számos növényt sikerült megtermelni, szemben az exportvezérelt ipari modellel, de ez hozzájárul az élelmiszer-biztonság és az önfenntartás növeléséhez, valamint csökkenti Kuba ökológiai lábnyomát.

„A tudósok közvetlenül a gazdákkal állnak kapcsolatban, és a gazdákat terepen dolgozó partnerként – és nem idiótaként – kezelik, akik kísérleteznek és újításokat találnak ki. A kubai kísérlet igazi zsenije a szakértelem, a tudás és a hatalom demokratizálása” –nyilatkozta októberben a teleSUR-nak Raj Patel professzor élelmiszer-biztonsági szakértő.

Fidel számos olyan intézkedés bevezetéséhez járult hozzá, amelyek segítettek munkahelyeket teremteni az iparágban, illetve növelni a helyi termelést, és több hatalmat adtak a parasztoknak ahhoz, hogy közösen műveljék meg a földeket. Kuba mezőgazdasági forradalma példaként szolgál más, főleg fejlődő országok számára.

Fidel alatt Kuba a világ vezető városi gazdálkodója lett. Csak Havannában több mint 87 ezer hold földet használnak városi mezőgazdaságra, például élelmiszer-termelésre, állattartásra és erdősítésre. Havanna városi kertjeiben 2005-ben 272 tonna zöldség termett.

Környezetvédelem

Az 1992-es riói beszéd után a kubai kormány céljául fogalmazta meg a környezet védelmét, és ennek érdekében szigorú szabályozásokat vezetett be.

Bejelentette, hogy száznégy tengeri természetvédelmi területet kívánnak létrehozni, és eddig a tengeri élővilágának 25 százalékát sikerült megóvni a beavatkozásoktól, mondta Daniel Whittle a kubai Környezetvédelmi Alap munkatársa. Az új fejlesztéseknek pedig szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük.

Kuba számos fontos nemzetközi természetvédelmi szerződést írt alá, és Fidel idején elkezdte az ország törvényeit a környezet számára kedvezőbb módon megváltoztatni. Kuba alkotmányát kiegészítették a környezetet és az erőforrásait védő cikkelyekkel, és számos intézményt hoztak létre a környezet megfigyelésére, kutatására és megóvására.

„Úgy vélem, hogy a kubai kormány nagyon sokat fektethet a táj, valamint a növény- és állatvilág védelmébe” – nyilatkozta a Floridai Egyetem munkatársa, Jennifer Gebelein a National Geographicnak.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság