2013. április 22-én Horacio Cartes győzelme a paraguayi elnökválasztásokon a jobboldali Colorado Párt visszatérését jelentette a hatalomba, amit korábban 61 éven át birtokolt, mielőtt a baloldali egykori katolikus püspök, Fernando Lugo 2008-ban megnyerte a választásokat. Cartes – egy politikai újonc, aki az elnöki posztért való indulása előtt soha korábban nem szavazott elnökválasztásokon, és akit azzal vádoltak, hogy vagyonát pénzmosásból, cigarettacsempészésből és kábítószer-kereskedelemből szerezte – azzal indult, hogy „új utat” és mindenkire kiterjedő gazdasági fellendülést ígért.

Federico Fuentes megvizsgálja a chavizmuson belüli, a bolivári projekt gazdasági irányvonalára vonatkozó vitákat, amelyek a korábbi tervezési miniszter, Jorge Giordani a Maduro-adminisztrációval szemben nyilvánosan megfogalmazott kritikái után indultak el.

Ez a mai Népszabadságban megjelent cikk egy elég ellentmondásos témát jár alaposan körül.

John Seager a Huffington Postban megjelent cikkében az amerikai bevándorlási válság egy újabb lehetséges kiváltó okára hívja fel a figyelmet.

60 éve, 1954. június 27-án bukott meg a Jacobo Arbenz elnök által vezetett haladó kormány Guatemalában, mely az 1944-ben indult forradalmi folyamat lezárását jelentette. Az 1944-es forradalom, és az utána eltelt tíz év alapvető változásokat jelentett a szegény és elmaradott közép-amerikai ország életében.