JAIME PRECIADO:
Latin-Amerika és a világrendszer: centrum–periféria-viták és társulások
Bevezetés
Latin-Amerika és a Karib-térség gazdasági, politikai viszonyainak belső megosztottságát a nemzetek feletti társulások létrejötte okozza. Ennek nyomán ugyanis újfajta geopolitikai szemlélet kezd érvényesülni, mely nem korlátozódik a gazdaság és a kereskedelem területére, hanem kiterjed a centrum és a periféria közötti hatalmi erőterek és hatókörök egyre intenzívebb kapcsolataira is, és egyfajta kettősséget eredményez. Egyrészt Észak és Dél között a szabadkereskedelmi társulások szelleme érvényesül. Jó példái ennek az észak-amerikai térségben az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) és a Szövetség Észak-Amerika Biztonságáért és Haladásáért (Security and Prosperity Partnership Of North America, SPP), valamint az ellentmondásos közép-amerikai kezdeményezések, mint a Kolumbiával bővült Puebla Panama Terv (Plano Puebla Panamá + Colombia, PPP+C), a Domonikai Köztársaság, Közép-Amerika és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény (Dominican Republic – Central America Free Trade Agreement, – DR–CAFTA) és maga a Kolumbia Terv (Plan Colombia). Másrészt, a centrális nagyhatalmak pozícióit megkérdőjelezik az új Dél–Dél formációk és egyezmények, közülük a leglátványosabbak a Dél-Amerikai Nemzetek Uniója (UNASUL/UNASUR), új bankrendszerével, új energetikai és infrastrukturális egyezményeivel, a Regionális Dél-Amerikai Infrastruktúra Integrációs Kezdeményezés (IIRSA), a Déli Közös Piac (MERCOSUL/MERCOSUR) és a Bolívari Alternatíva a Mi Amerikánk Népei Részére (ALBA) kezdeményezései.
A párt - Chávez választói bázisa és a bolivári forradalom
A venezuelai szocializmus politikai tézise
A nemzeti proletariátus a globális kapitalizmus szolgálatában
A jelenlegi venezuelai társadalompolitikai helyzetben a lakosság gyári munkásságára nem lehet kizárólag proletariátusként tekinteni. Ezt a réteget inkább az elszegényedett lakosság nagyobbik hányadának potenciális magjaként lehet kezelni, amely magába foglalja az országnak a modern kapitalista enklávéktól elkülönülten, a városok és a vidék perifériáin, történelmileg egy létfenntartó gazdaság keretei között tengődő lakosságát éppúgy, mint azokat az értelmiségieket, szakembereket, művészeket, iparosokat, valamint mindazokat, akik megélhetésükben csak a bérükre, a fizetésükre támaszkodhatnak.
Alí Rodríguez Araque – Alberto Müller Rojas
A venezuelai szocializmus és a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt
Gondolatok a párbeszédhez és a vitához
Jelentős társadalmi mozgalmak bontakoznak ki, és ezek hasonló, nemzeteken átnyúló, a munkás- a női, ifjúsági és diák-, indián, afroamerikai, béke- és környezetvédő szervezetek által képviselt törekvésekhez csatlakoznak, melyek az emberek közötti egyenlőséget az emberiség különböző összetevői, az emberiség és természeti környezete közötti egyensúly irányába mutató, fenntartható fejlődés eszméjén belül keresik. Ezek olyan társadalmi áramlatok, melyek Venezuelában aktívan csatlakoztak a forradalmi folyamathoz, erkölcsileg és fizikailag erősítették meg azt. Az emberek közötti egyenlőségre és a természeti környezet tiszteletben tartására irányuló törekvésük szembehelyezi őket az emberi különbözőségeket hangsúlyozó és a földi életet súlyosan fenyegető neoliberalizmus konzervatív politikájával.
66. oldal / 69