2010. szeptember 30-án, csütörtökön reggel Ecuador fővárosa, Quito káoszra ébredt.
Ecuadori kommunisták a védelem első vonalában
Egy puccskísérlet történt.
Ez nem egy "intézményi válság" volt, mint ahogyan erről különböző latin-amerikai médiumok tudósítottak, mintha a történtek inkább az igazságszolgáltatási rendszer végrehajtási és törvényhozási részének konfliktusa lettek volna, semmint a végrehajtó hatalom egyik ágának, a Nemzeti Rendőrségnek (amelynek mintegy 40 000 tagja van) nyílt felkelése az Ecuadori Fegyveres Erők Főparancsnoka ellen, aki nem más, mint a törvényesen megválasztott elnök.
A gazdasági ciklusok és a politikai élet egyes eseményeinek hatása ellenére olyan tendencia van előretörőben, mely a magánszektor befolyásának megerősödését jelzi a venezuelai gazdaság nagy részében.
Ez a címe a portugál újságíró Miguel Urbano Rodriguez érdekes és értékes cikkének, aki régóta portugál elvtársaink lapjának Kubába kiküldött tudósítója. Azért mondom, hogy értékes, mert olyan igazságokat ír le cikkében, amelyek kimondását ma nem sokan kockáztatják meg.
64. oldal / 69
