Az ellenzéki többségű venezuelai nemzetgyűlés kedden váratlanul elfogadott egy vitatott törvényjavaslatot. Olyan értelemben volt váratlan ez a lépés, hogy a parlament elnöke a legutolsó pillanatig nem jelezte, hogy a vitára bocsátják a javaslatot, amit nagy valószínűséggel azért nem tett meg, hogy megakadályozza a tervezet elleni szervezett tiltakozásokat.
A kolumbiai kormány szerdán bejelentette, hogy több mint öt évtizede tartó konfliktus után hivatalos béketárgyalásokat kezd a kolumbiai Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) nevű lázadó szervezettel. Most őket vizsgáljuk meg közelebbről.
Barack Obama március 20-ai kubai látogatása előtt találgatás folyik arról, hogy vajon az amerikai elnök nyomást gyakorol-e Kubára az emberi jogok javítása érdekében. Azonban ha összehasonlítjuk Kuba emberi jogi helyzetét az Egyesült Államokéval, akkor azt láthatjuk, hogy az Egyesült Államok tanulhatna Kubától.
Evo Morales bolíviai elnök múlt vasárnap elvesztette azt a népszavazást, ami lehetőséget adott volna neki, hogy 2019-ben is induljon az újraválasztásáért. A különbség kicsi volt, de a következmények nagyok: Bolívia legrégebben hivatalban lévő és legnépszerűbb elnöke most már látja hivatali idejének a végét, ami 2020 januárjában lesz.
Február 21-én közel 6,5 millió bolíviai választó dönt arról, hogy módosítsák-e úgy az alkotmányt, hogy az lehetővé tegyen egy egymást követő harmadik elnöki ciklust. Az igen szavazatok győzelme esetén Evo Morales és Álvaro García Linera alelnök egy újabb ötéves ciklusért indulhatnának 2019-ben. Ha a nem szavazatok győznek, akkor viszont a kormányzó MAS (Mozgalom a Szocializmusért) pártnak új jelölteket kellene indítania 2019-ben.
27. oldal / 69
