A közösségi távolságtartás miatt a városok Latin-Amerikában és világszerte arra kényszerülnek, hogy átszervezzék a társadalmi életüket. Ebbe beletartozik a tömegközlekedés is, így az állami intézmények biztonságosabb alternatívaként a biciklizést kezdik ajánlgatni.

Bogotá, Lima, Buenos Aires és más városok vezetői már lépéseket is tettek annak érdekében, hogy nélkülözhetetlen munkát végzők inkább biciklivel közlekedjenek, és ne kockáztassák, hogy továbbadják a koronavírust egy zsúfolt vonaton vagy buszon. A biciklizés ilyetén támogatása a kerékpáros aktivisták és a lelkes amatőrök számára azzal a reménnyel kecsegtet, hogy tartós változások történhetnek a városi közlekedésben.

Claudia López, Bogotá polgármestere (a képen) támogatja a biciklis infrastruktúra fejlesztését - Fotó: Juan Barreto/AFP

„Az egészségügyi válság lehetőséget teremt arra, hogy a biciklizés ne csak egy átmeneti megoldás legyen, hanem a jövőbeli közlekedési rendszereink állandó részévé váljon” – mondta a perui Aciper kerékpáros egyesület alelnöke, Juan Carlos Silva az AQ-nak.

A térség jellemző problémája a városi túlzsúfoltság, a nagy autóforgalom és a nagy távolságból való ingázások. Az INRIX Globális Forgalmi Teljesítménymutatója alapján felállított rangsorban tavaly Bogotá végzett az élen, utána pedig Rio de Janeiro és Mexikóváros következett. Most a járvány okozta változások hosszú távon talán javíthatnak a helyzeten. Miután Bogotá márciusban elsőként vezetett be kijárási korlátozást, Claudia López polgármester önkormányzata elkezdte újabb mérföldekkel bővíteni a város már meglévő bicikliút-hálózatát. López – aki a biciklizés nagy támogatója – azt is bejelentette, hogy a Ciclovía nevet viselő egyenes útszakaszt, amit normál esetben csak vasárnaponként szoktak elzárni az autóforgalom elől, immáron a hétköznapokon is a biciklisek használhatják majd.

„Most minden nap tizenkét mérföldet biciklizem a munkahelyemre és haza” – mesélte Cindy Palacio, aki egy bogotái gyógyszeripari cég tudósaként végez nélkülözhetetlen munkát. „Ez nem kis táv, de így biztonságosabb az egészségem szempontjából.”

Május 8-án López bejelentette, hogy a kolumbiai főváros körülbelül 15 százalékkal növelni fogja a meglévő bicikliút-hálózatát, és megkönnyítik a bicikli és roller bérbeadással foglalkozó cégek alapítását.

A térség más városai is felismerték a biciklizés jelentőségét a koronavírus terjedésének megállításában. Buenos Aires május 11-én újraindította a városban működő EcoBici nevű közösségi kerékpáros rendszert, és annak igénybevételére biztatja az első vonalban dolgozókat. Az argentin főváros vezetése kiemelte, hogy egy új tisztítási metódust vezettek be, amellyel elkerülhető a fertőzés. Ezenkívül Horacio Rodríguez Larreta polgármester engedélyezte, hogy ezentúl lehessen bicikliket szállítani a metrón, hogy ezzel is megkönnyítsék a használatukat. Limában városi tisztviselők egy 187 mérföldes ideiglenes biciklisáv-hálózat kijelölésére készülnek, az Aciper nevű kerékpáros egyesület pedig petícióval fordult a kormányhoz, hogy tegye állandóvá ezeket a biciklisávokat, amivel megduplázódna a már meglévő biciklis infrastruktúra.

A régió más pontjain a civil társadalom nem várt arra, hogy városok maguktól lépjenek. A Mexikóváros „biciklis polgármesterének” hívott Areli Carreón ismert kerékpáros aktivista 80 mérföldnyi ideiglenes biciklis infrastruktúra létrehozását javasolta a mexikói főváros vezetésének, hogy ezzel csökkentsék a tömegközlekedés használatából eredő kockázatokat. Választ azonban nem kapott a város közlekedési titkárától. „Nagyon csalódott vagyok, amiért a város nem akar cselekedni” – nyilatkozta Carreón az AQ-nak. „A biciklis infrastruktúra fejlesztése már a válság előtt is égető volt.”

Carreón terveit a WHO is támogatja, és az aktivista a következő hetekben azokat egyenesen a mexikói Országos Egészségügyi Tanács elé akarja vinni. Ha javaslatai megvalósulnának, akkor a bicikliút-hálózat négyszeresére nőne Mexikóvárosban.

A térség közlekedési rendszerének átszervezése innovatív ötleteket eredményezhet, különösen egy súlyos gazdasági válság idején. Limában az önkormányzat közlekedési osztálya egy olcsó, mégis biztonságos biciklitípust szeretne kifejleszteni, ami az ingázók számára nem kerülne többe 350 solnál, azaz körülbelül száz dollárnál. María Jara korábbi perui közlekedési és kommunikációs miniszter szerint ez a befektetés ráadásul két hónap alatt meg is térülne a hagyományos tömegközlekedés díjainak megspórolásával, az egészségre gyakorolt kedvező hatásairól nem is beszélve.

Közben Bogotá a biciklikölcsönzéssel foglalkozó Muvo céggel közös kezdeményezésével ingyenes hozzáférést biztosít egy flotta elektromos biciklihez az egészségügyi dolgozók számára. Hogy ez megvalósulhasson, a Muvo átszervezte a teljes 400 kerékpárból álló járműparkját. Hasonló kezdeményezés zajlik Santiagóban is. Rio de Janeiróban és más brazil városokban a Tembici biciklikölcsönző cég pedig egy olyan közösségimédia-kampányt indított, amelyben lebeszéli a nem nélkülözhetetlen munkát végzőket a szolgáltatásuk igénybevételéről. A cég még azt is felajánlotta, hogy visszafizeti a tagdíjakat azoknak a felhasználóknak, akik nem veszik igénybe a szolgáltatásukat.

A COVID-19 próbára teszi a városok alkalmazkodóképességét szerte a régióban, és kreatív válaszokat és rugalmasságot kényszerít ki mind az állami, mind pedig a magánszektorból. A biciklibarátabb utakért kampányoló aktivisták és általában a kerékpárosok számára biztató lehet a jelenleg a biciklizés iránt mutatott kedvező attitűd. Hosszú távon azonban ez a fejlődés még rejthet magában buktatókat.

„Optimista vagyok, de továbbra is nyomást kell gyakorolnunk a kormányra” – mondta Silva, a limai Aciper egyesület tagja. „Az igazi változás a döntéshozók politikai akaratától és közpolitikák végrehajtóinak technikai lehetőségeitől függ.”

Írta: Leonie Rauls

Forrás: Americas Quarterly

Fordította: Latin-Amerika Társaság