Richard Gott brit újságíró, történész és korábbi latin-amerikai tudósító, a The Guardian szerkesztője. Ott volt Bolíviában Ernesto „Che” Guevara meggyilkolásakor, és őt is hívták azonosítani a holttestet. A teleSUR-nak adott exkluzív interjújában Gott mesélt az ötven évvel ezelőtt történtekről, amikor Latin-Amerika legikonikusabb forradalmárát megölték.
teleSUR: Hogyan találkozott először Che-vel Kubában? Miről beszéltek?
Richard Gott: Először 1963 októberében Havannában találkoztam Che-vel. Mindketten ott voltunk a havannai szovjet nagykövetségen egy fogadáson, amelyen az orosz forradalom évfordulóját ünnepelték. Egy kis csoportban várakoztam, hogy beszélhessek Che-vel. Néhány lépésre, a tengerre néző kertben ültünk le beszélgetni. A kubai forradalom Latin-Amerika többi részére való kiterjesztésének lehetőségéről beszéltünk. Che nagyon lelkes volt ezzel kapcsolatban, és jóval éjfél utánig társalogtunk erről.
Richard Gott élve és holtan is látta Che Guevarát - Fotó: EFE/Wiki Commons
TS: Mit csinált Bolíviában a halálának idején? Hogyan léptek önnel kapcsolatba, és mit mondtak pontosan a tisztviselők?
R.G.: 1967 októberében azért voltam Bolíviában, hogy előkészítsem egy tévéfilm forgatását a Guevara által vezetett gerillamozgalomról, illetve a francia értelmiségi, Régis Debray tárgyalásáról, akit az olajvárosban, Camiriben tartottak fogva. Felkerestem az Egyesült Államok kiképző missziójának központját, és találkoztam az azt vezető amerikai tisztekkel.
A következő napon, ami vasárnap volt, véletlenül újra találkoztam velük egy Santa Cruz de la Sierra-i kávézóban. Az egyik amerikai tiszt ezt mondta: „Híreink vannak az ön számára. Az emberét elfogták. Megsebesült, és talán nem éli túl az éjszakát. Jobban teszi, ha Vallegrandéba indul, amilyen gyorsan csak tud.” Che-ről beszéltek, Vallegrandéban pedig a gerillák ellen harcoló hadsereg központja volt. Már este volt, én pedig két kollégámmal együtt beültem egy dzsipbe, és egész éjjel vezettünk.
TS: Mire gondolt, mit érzett, amikor meglátta a holttestet? Hogyan emlékszik, milyen légkör uralkodott aznap La Higuerában?
R.G.: Másnap, október 9-én, hétfőn reggel kilenckor érkeztünk meg. Tudtuk, hogy Guevarát a körülbelül harminc kilométerre lévő La Higuerában tartják fogva, de oda nem engedtek be bennünket. Délután ötkor hozták Che holttestét helikopterrel a vallegrandei repülőtér kifutópályájára. A testet a helyi kórházhoz tartozó mosodában terítették ki, és körülbelül fél óráig megtekinthettük. A kórház megtelt a falubeliekkel, és szinte vallásos légkör uralkodott. Ezután vissza kellett térnünk Santa Cruzba, hogy tudassuk a hírt a világgal.
TS: Járt azóta Bolíviában?
RG: Sokszor voltam azóta Bolíviában, és az ország története számos eseménydús pillanatának voltam tanúja, de egyiknek a jelentősége sem volt akkora, mint Che Guevara halála.
TS: El tudja képzelni, hogy akkor is ekkora hatást gyakorolt volna a világra, ha nem hal mártírhalált?
R.G.: Akkor azt hittem, hogy Guevara halálával véget érnek a gerillamozgalmak Latin-Amerikában, amelyek elindulásáért Che volt a felelős. Ez túl pesszimista volt, mivel a gerillamozgalmak továbbra is folytatódtak, legfigyelemreméltóbb módon Nicaraguában. Úgy vélem, hogy Che korai halála biztosan hozzájárult örökségének terjedéséhez.
TS: Mit gondol Che örökségéről ma, és ön szerint mit tanulhat még mindig tőle a baloldal?
R.G.: Che öröksége egy olyan emberé, aki maga mögött hagyta mindazt, amit elért, a világi javakat, hogy a szocialista forradalomról szóló eszméit kövesse. Bár nem volt azonnal sikeres, de az emberek tovább fogják vinni forradalmi zászlaját.
Forrás: teleSUR
Fordította: Latin-Amerika Társaság