Németország jóvoltából szó szerint napvilágra került az ENSZ Biztonsági Tanácsának tanácskozása. Elhúzták ugyanis a híres terem függönyeit, amelyek azóta voltak behúzva, hogy több mint fél évszázaddal ezelőtt páncélököllel támadtak Che Guevarára.
A német ENSZ-misszió egy hónapig tartó elnökségét azzal a szimbolikus lépéssel ünnepelte, hogy kérte, hogy a két emelet magas ablakokat takaró nehéz függönyöket húzzák el, és engedjék, hogy a tavaszi New York napfénye betöltse a tanácstermet és rávetüljön a híres patkó alakú asztalra.
Több mint ötven éven át tanácskoztak villanyfénynél az ENSZ küldöttei - Fotó: German Mission to UN/Twitter
A misszió Twitter-oldalán adott magyarázatot a lépésre, és kijelentette: „Az átláthatóság és a nyitottság a szélesebb ENSZ-tagság és a civil társadalom felé, nemcsak szimbolikusan, de a hitelesség és a legitimitás szempontjából is elengedhetetlen.”
Ez a gesztus ugyanakkor felidézi az ENSZ történetének egyik elfeledett, drámai epizódját is. A függönyöket akkor húzták be, amikor 1964-ben egy páncélököllel a New York-i East River fölött az ENSZ épülete felé lőttek, ahol éppen Guevara mondott beszédet.
A lövedék száznyolcvan méterrel a célpont előtt a folyóba zuhant, és ott felrobbanva vízzel borította be az ENSZ székház ablakait.
A New York Times korabeli beszámolója szerint az őrnagyi rangot viselő Guevara, aki akkor Kuba iparügyi minisztere volt, nem szakította meg az Amerika-ellenes beszédét. Később, amikor megjelent a küldöttek társalgójában, az olajzöld egyenruhát és fényesre kefélt fekete bakancsot viselő egykori gerilla nem tulajdonított nagy jelentőséget a dolognak. „Szivarfüstbe burkolódzva közönyösen azt mondta, hogy a robbanás „még pikánsabbá tette az egészet”.
A páncélöklöt megtalálták a folyó túlpartján lévő bozótosban. Időzítővel látták el, hogy magától süljön el.
A biztonsági tanács ügyeivel foglalkozó scprocedure.org weboldal szerint „a későbbi nyomozás megállapította, hogy ha a páncélököl irányzékát jól állítják be, akkor a lövedék behatolt volna az ENSZ épületébe, főleg, ha egy ablakot talál el”.
A támadás idején feldühödött kubai emigránsok tüntettek az ENSZ székházánál. Egy tüntetőt, egy Molly Gonzáles nevű nőt, le is tartóztattak, mert egy vadászkéssel a kezében az épület felé rohant, mert elmondása szerint „le akarta vágni” a forradalmi vezetőt.
Amikor a támadójának kilétéről tájékoztatták, Guevara megjegyezte: „Jobb, ha egy nő öl meg egy késsel, mintha egy férfi egy pisztollyal.”
Azzal, hogy a Biztonsági Tanácsot függöny mögé rejtették, a diplomatákat egy újabb támadás esetén az üvegszilánkoktól akarták megvédeni. A németek most azért húzhatták el a függönyt, mert amikor 2013-ban felújították a helyiséget, törésálló üveggel látták el.
Az elhúzott függöny nem az egyetlen újítás, amit a német delegáció bevezetett. Christoph Heusgen nagykövet az első általa vezetett találkozóra egy negyvenöt centis homokórával érkezett, amit kimondottan azért készítettek, hogy segítségével könnyebben be lehessen tartatni a küldötteknek engedélyezett öt és fél perces felszólalási időt.
Az angol delegáció elismerően nyilatkozott erről, és úgy fogalmaztak, hogy „német hatékonyság (…) segít a felszólalóknak a lényegre térni, (…) és mi pont ezért vagyunk itt”. A brit delegáció Líbiával kapcsolatban rendkívüli tanácsülést hívott össze, de – megtörve az átláthatóság irányába mutató tendenciát – azt kérte, hogy azt zárt ajtók mögött tartsák. A függönyökről eddig nem esett szó.
Írta: Julian Borger
Forrás: The Guardian
Fordította: Latin-Amerika Társaság