Nem választották újra vasárnap Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezetőt a Nemzetgyűlés elnöki posztjára.

A hírek szerint százötven parlamenti képviselő szavazott, és 81 szavazattal Yaracuy állam ellenzéki képviselőjét, Luis Parrát választották a törvényhozás új elnökévé. A kereszténydemokrata COPEI párthoz tartozó Franklin Duarte lett az első, José Noriega képviselő pedig a második alelnöke. A törvényhozás titkárának a Demokratikus Akció (AD) párt képviselőjét, Negal Moralest választották. A venezuelai alkotmány értelmében minden év január 5-én választanak új vezetőséget a parlamentnek.

Guaidó vitatja a szavazás eredményét, azt állítja, hogy nem engedték be az ülésterembe - Fotó: Reuters

A vasárnap reggeli tisztújítást José Brito képviselő vezette le, nem pedig a hivatalban lévő elnök, Juan Guaidó.

A múlt hónapban Brito vezetésével ellenzéki képviselők egy csoportja szakított Guaidóval, miután megint régi nemzetgyűlési képviselők keveredtek korrupciós botrányba. Britóval, Parrával és más képviselőkkel kapcsolatban olyan vádak merültek fel, hogy azok visszaosztott pénzeket kaphattak egy olyan kolumbiai üzletembertől, aki a venezuelai CLAP élelmiszer-programban lehet érintett, cserébe azért, hogy lobbizzanak az Egyesült Államok és Kolumbia hatóságainál. A képviselők hevesen tagadták a vádakat, és ők pedig Guaidót vádolták korrupcióval. Britót és Parrát a vádak miatt kizárták az Első az Igazság pártból.

Miután a parlament első emberévé választották tavaly januárban, Guaidó Venezuela „ideiglenes elnökévé” kiáltotta ki magát, Washington és szövetségesei pedig azonnal elismerték. A következő tizenkét hónapban az ellenzéki vezető több alkalommal is erővel próbálta elmozdítani a Maduro-kormányt, miközben botrányok sora – például „humanitárius segélyek” feltételezett elsikkasztásában játszott szerepe és kolumbiai félkatonai csapatokkal való kapcsolatai – miatt népszerűsége alaposan visszaesett.

Vasárnap Guaidó nem lépett be a törvényhozás épületébe. Azt állította, hogy a biztonsági erők akadályozták meg ebben. Egy a közösségi médiában terjedő videó tanúsága szerint az ellenzéki politikus nem sokkal a szavazás előtt egy kerítésen át akart mászni.

Mindazonáltal a történtek ilyetén magyarázatát más ellenzéki képviselők megkérdőjelezték. Ők részt vettek az ülésen, és azt mondták, hogy Guaidónak is így kellett volna tennie. Látható volt, hogy az AD képviselője, a Guaidó hűséges támogatójának számító William Davila akadálytalanul lépett az ülésterembe, később azonban újságíróknak azt nyilatkozta, hogy csupán egy maroknyi képviselő tehette ezt meg. Egy videófelvételen az látszik, hogy Guaidó nem volt hajlandó bemenni, csak úgy, ha több olyan képviselő is vele tarthat, akik parlamenti mentelmi jogát bűncselekmények gyanúja miatt visszavonták. Más vezető ellenzéki képviselők, köztük az AD politikusa, Henry Ramos Allup és az Új Korszakhoz tartozó Stalin González is jelen voltak a szavazáson.

A második alelnökké választott José Noriega elmondása szerint harmincegy ellenzéki képviselő a kormányzó Venezuelai Egyesült Szocialista Párttal és más chavista pártokkal együtt szavaztak az új vezetés megválasztásakor. Eddig még nem jelent meg végleges összesítés, és a cikk írásakor nem ismert, hogy kik voltak a másként szavazó ellenzéki képviselők.

Guaidó és az ellenzék más tagjai szerint a Nemzetgyűlés új tisztségviselőinek megválasztása törvénytelen volt, mivel a testület nem volt határozatképes. A történteket „a Köztársaság meggyilkolásának” nevezték.

Ezt követően a Nemzetgyűlés korábbi elnöke kezdeményezésére a Guaidót támogató képviselők a kormányellenes El Nacional újság székházában tartottak gyűlést. Ellenzéki sajtótermékek arról számoltak be, hogy ez az árnyékparlament 100-67 arányban újraválasztotta Guaidót elnöknek. Az Első az Igazsághoz tartozó Juan Pablo Guanipát választották első, a Venezuela Projekt párt képviselőjét, Carlos Berrizbeitiát pedig második alelnöknek. Arról azonban nincs információ, hogy ki vett részt ezen a szavazáson, bár állítólag a jelenléti íven szerepeltek olyan képviselők is, akik nem tartózkodtak az országban.

Guaidó korábban elektronikus szavazást akart bevezetni, hogy meghatalmazottak nélkül is szavazhassanak a külföldön tartózkodó képviselők, akik között vannak olyanok is, akik bűncselekményekkel kapcsolatos vádak miatt hagyták el az országot. A kezdeményezés azon bukott el, hogy a venezuelai Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította.

Gyorsan érkeztek a nemzetközi reakciók. Az Egyesült Államok tisztviselői elutasították a parlament új vezetését, és újra kiálltak Guaidó mellett. A nyugati félteke ügyeiért felelős helyettes államtitkár, Michael Kozak „cirkusznak” nevezte a vasárnapi nap eseményeit, és kijelentette, hogy továbbra is Guaidó az „ideiglenes elnök”.

A térség jobboldali kormányait tömörítő Lima Csoport szintén jelezte, hogy nem fogják elismerni a venezuelai parlament új vezetését.

Az Európai Unió is kiadott egy közleményt, amelyben elítéli a vasárnapi szavazás „szabálytalanságait”, és kijelentette, hogy továbbra is Guaidót tartja a nemzetgyűlés elnökének.

Nicolás Maduro venezuelai elnök nyilvánosan elismerte Luis Parrát a Nemzetgyűlés elnökének.

„A Nemzetgyűlés szavazott, és új vezetése van. A levegőben volt, hogy Guaidót éppen az ellenzék fogja leváltani” – mondta vasárnap újságíróknak, miközben bírálta Guaidót, amiért az „nem jelent meg”.

Beiktatása után Parra újságíróknak azt nyilatkozta, hogy legelső intézkedése az lesz, hogy egy új felügyeleti szervet fog kijelölni a Nemzeti Választási Tanács fölé, hogy „az emberek dönthessenek a szavazatukkal” az idei évben esedékes parlamenti választásokon.

Arra is ígéretet tett, hogy a „megbékélés útját” fogja keresni, mert, mint hangsúlyozta, „a venezuelaiak több mint nyolcvan százaléka békében szeretne élni”.

Írta: Lucas Koerner és Ricardo Vaz

Forrás: venezuelanalysis.com

Fordította: Latin-Amerika Társaság