Az egyik brazil kínzóközpont egyetlen túlélője által elárult részletek segítségével börtönbe kerülhet egy férfi, akit azzal vádolnak, hogy fogva tartása ideje alatt nemi erőszakot követett el rajta. A megvádolt férfit eddig védte az 1979-es amnesztiatörvény, amely miatt nem lehet elítélni katonatiszteket a katonai diktatúra idején elkövetett bűncselekményekért.

Egy bíróság azonban most úgy döntött, hogy mégis bíróság elé lehet állítani Inês Etienne Romeu feltételezett megerőszakolása miatt, akinek úgy sikerült túlélnie a titkos börtönbeli fogva tartását, hogy úgy tett, mintha a fogva tartóinak sikerült volna őt „megtéríteniük”.

Inês Etienne Romeu volt a „Halál Háza” egyetlen túlélője - Fotó: Nemzeti Igazság Bizottság

Több mint négyszáz ember öltek meg vagy tüntettek el a brazil katonai diktatúra idején, és az a részletes vallomás, amit Romeu tett a „Halál Háza” néven emlegetett titkos börtönbeli fogva tartásának hónapjairól, kulcsszerepet játszott abban, hogy a hadsereg túlkapásairól szóló információk napvilágra kerültek.

A mostani ítélet akkor született, amikor a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro elnök nosztalgiával beszél azokról az időkről, amikor Brazíliát katonák irányították.

Hogyan hozott fordulatot az ítélet?

Rio állambeli ügyészek azért kezdtek el nyomozni Antônio Waneir Pinheiro de Lima, a hadsereg egykori őrmestere után, mert a feltételezések szerint kínzásokat követett el egy kínzóközpontban az 1970-es években, a brazil katonai diktatúra idején.

Próbáltak büntetőeljárást is indítani Lima őrmester ellen, de egy Rio állambeli bíró ezt elutasította azzal, hogy Limát egy amnesztiatörvény védi.

A törvény, amit 1979-ben fogadott el a katonai rendszer, és a brazil Legfelsőbb Bíróság 2010-ben helybenhagyta, védelmül szolgál a büntetőeljárásokkal szemben mindazok számára, akik 1961 szeptembere és 1979 augusztusa között „politikai bűncselekményeket” követtek el.

Az ügyészek egy szövetségi törvényszéken fellebbezést nyújtottak be a bíró ítélete ellen. Múlt hét szerdán a szövetségi törvényszék bírái kettő az egyhez arányban megszavazták, hogy Lima őrmester bíróság elé állítható.

A bírák elfogadták az ügyészek azon érvelését, hogy a bűncselekmények, amelyekkel Limát vádolják – többek között nemi erőszak és emberrablás – emberiesség elleni bűncselekményeknek számítanak, ezért az 1979-es amnesztiatörvény nem vonatkozhat rájuk.

Elrendelték, hogy Lima őrmester álljon bíróság elé. Döntésüket azonban a Legfelsőbb Bíróság még felülbírálhatja.

Mivel vádolják Lima őrmestert?

Lima őrmestert egy baloldali aktivista sérelmére elkövetett emberrablással, kínzással és nemi erőszakkal gyanúsítják. Az eset a Rio de Janeirótól északra lévő Petrópolis városában lévő kínzóközpontban történhetett.

Az áldozat, Inês Etienne Romeu volt az egyetlen, aki élve hagyta el a Halál Házának is nevezett helyet. Az épület egy titkos börtön volt, amit arra használtak, hogy ott baloldali aktivistákat rejtsenek el és kínozzanak meg. Legkevesebb huszonkét politikai fogoly ott történt meggyilkolásáról vannak információk.

Antônio Waneir Pinheiro de Limát többek között emberrablással és nemi erőszakkal vádolják - Fotó: Nemzeti Igazság Bizottság

Romeut, akit azzal a gyanúval tartóztattak le, hogy részt vehetett a svájci nagykövet, Giovanni Enrico Bucher elrablásában, 1971 májusa és szeptembere között tartották ott fogva.

Elmondta, hogy fogságban töltött ideje alatt olyan súlyos fizikai és pszichológiai kínzásnak vetették alá, hogy három alkalommal kísérelt meg öngyilkosságot. Arról is beszélt, hogy a „Halál Háza” egyik fegyőreként szolgáló Lima őrmester kétszer megerőszakolta.

Lima őrmester azt állította, hogy „őr” volt a központnál, de tagadta, hogy bármilyen tudomása lett volna arról, hogy mi folyik odabenn. 2014-ben a katonai diktatúra idején elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás során letartóztatták.

Mi lett Inês Etienne Romeuval?

Romeunak úgy sikerült élve kikerülnie a titkos börtönből, hogy azt tettette, hogy fogva tartóinak sikerült őt „megtéríteniük”, és beleegyezett, hogy kémkedik nekik más baloldali aktivisták után. Azzal fenyegették meg, hogy ha nem szállítja nekik az általuk kért információkat, akkor letartóztatják a húgát.

Amikor szabadon engedték, és elvitték a húga lakásába, a nő mindössze 32 kilót nyomott és súlyos beteg volt. Családja kórházba szállította, tudván, hogy ott őrizetbe fogják venni, és hivatalosan is megvádolják, de helyesen úgy vélték, hogy nagyobb biztonságban lesz egy állami börtönben, mintha a katonák visszaviszik egy titkos kínzóközpontba.

1979-ben szabadult ugyanannak az amnesztiatörvénynek az értelmében, ami Lima őrmestert is védte. Kiszabadulásakor felbecsülhetetlen információkkal szolgált a Halál Házáról, és az ott dolgozókról. Részletesen vallomásának köszönhetően sikerült megtalálni az épületet, ahol a kínzások folytak, és sikerült azonosítani egy orvost is, aki együttműködött a kínvallatókkal.

2003-ban Romeut megtámadta egy férfi, akit ácsmunkákkal bízott meg. Családja azt gyanította, hogy a férfi, aki a nőt a fején bántalmazta súlyosan, csak úgy tett, mintha ács lenne, és valójában Romeu elhallgattatásával bízhatták meg olyan emberek, akik nem akarták, hogy több információ kiderüljön a Halál Házáról.

Bár Romeu túlélte a támadást, idegrendszeri problémáktól szenvedett, mígnem 2015-ben 72 éves korában álmában elhunyt.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság