Az erdőirtás mértéke brazíliai Amazóniában a múlt hónapban a legmagasabb májusi érték volt, amióta a jelenlegi megfigyelési módszert alkalmazzák. Ez azért aggasztó, mert úgy tűnik, hogy Jair Bolsonaro szabad utat ad az illegális fakitermelésnek, mezőgazdaságnak és bányászatnak.

A világ legnagyobb esőerdője – ami létfontosságú oxigénforrás és szén-dioxid-megkötő – 739 négyzetkilométernyi területet vesztett harmincegy nap alatt, ami percenként két futballpálya méretének felel meg, közölte a kormány műholdas megfigyelő ügynöksége.

Egyetlen hónap alatt is hatalmas területről tűnt el az erdő Brazíliában - Fotó: AP

Habár egyetlen hónap túl rövid idő ahhoz, hogy abból hosszú távú tendenciákra következtessünk, május hónapot irányadónak szokás tekinteni, mivel ez a száraz évszak kezdete, amikor a legtöbb égetést és más jellegű területtisztítást végzik.

Ha a kormány nem küld egyértelmű jelet arról, hogy nem tűri az irtás mértékének további felgyorsulását, a környezetvédők attól tartanak, hogy további növekedés várható a következő hónapokban, ami miatt a 2019-es év a közelmúlt legpusztítóbb éve lehet az esőerdők számára.

„A kormány nem tagadhatja le a saját ügynökségétől származó számokat. A kérdés most az, hogy mihez kezdenek vele” – mondta Carlos Souza, az Imazon elnevezésű független megfigyelő csoport munkatársa. „Július végére világos képünk lesz a környezetvédelmi politikák közelmúltbeli szétzilálásának következményeiről.”

A szélsőjobboldali Bolsonaro januári hatalomra kerülése óta meggyengítette a környezetvédelmi minisztériumot, enyhítette Amazónia gazdasági kiaknázásának korlátozásait, leállította az őslakos területek kijelölését, és arra biztatta a bányászati és mezőgazdasági érdekeltségeket, hogy terjeszkedjenek a régióban.

Amióta az elnök bírálóan „bírságiparnak” nevezte a kormány fő megfigyelő ügynökségét, az kevesebb büntetést szabott ki, mint bármikor az elmúlt tizenegy évben, és a nyomozások száma hetven százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A környezetvédelmi miniszter, a környezetvédelmi csalásért elítélt Ricardo Salles, aki az idei év előtt soha életében nem járt Amazóniában, tovább rombolta a morált azzal, hogy nem nevezett ki regionális vezetőket, és tapasztalt nyomozókat bocsátott el. A hónap elején a Folha arról számolt be, hogy privatizálni akarja az erdők műholdas megfigyelőrendszerét.

A komoly pénzeket adományozó Norvégiát és Németországot pedig azzal bosszantotta fel, hogy kevesebb beleszólást adna a civil társadalomnak az 1,3 milliárd dolláros Amazónia Alap felhasználásába.

A kongresszusban a domináns mezőgazdasági lobbi további enyhítésekért, például a védett területek megszüntetéséért kampányol.

Bolsonaro legidősebb fia, Flavio, aki maga is szenátor, nemrégiben olyan változtatást javasolt az erdészeti törvénykönyvben, hogy az a továbbiakban ne kötelezze az Amazóniában működő gazdákat arra, hogy földjeik 50-80 százalékán őrizzék meg az erdőt. Egy ilyen lépés a hírek szerint egy Iránnál is nagyobb területet nyitna meg a kitermelő iparágak előtt. Egyre több spekulatív földigényt jegyeznek fel a rezervátumokban, ami még nagyobb nyomást helyez azok határaira.

„Az erdőirtás mértékének éles emelkedése elszomorító, de aligha meglepő: olyan kormány van Brazíliában, amely lebontja az 1992 óta hozott szinte összes környezetvédelmi törvényt, és ami zaklatja a szövetségi környezetvédelmi ügynököket, ezáltal hatalommal ruházza fel a környezetre veszélyt jelentő bűnözőket” – mondta Carlos Rittl, a környezetvédelmi szervezetek összefogásával létrehozott Climate Observatory elnevezésű civil szervezet igazgatója. „Mindazonáltal meg kell várnunk, hogy mit fognak tenni júniusban.”

Más tényezők is hozzájárulhattak az irtás növekedéséhez. Az év első néhány hónapja borús és esős volt, ami megnehezítette a műholdas megfigyelést, így egyes területek kimaradhattak a korábbi felmérésből. A rossz időjárás miatt a fakitermelők is májusra halaszthatták a munkálatokat. A gazdaság, ami azokban az időszakokban, amikor magas a marhahús és a szója ára, gyakran ösztönzője az erdőirtásoknak, szintén pangott, bár Bolsonaro azt mondja, hogy a mezőgazdaság segíthet Brazíliának pozitív növekedési pályára állnia.

Ebben elődei, Dilma Rousseff és Michel Temer véleményét osztja és erősíti fel. Ők is olyan időszakokban töltötték be az államfői posztot, amikor fokozódott az erdőirtás, mivel rá voltak szorulva a vidéki lobbira és a Kína és Európa felé irányuló nyersanyagexportra.

Egy másik tényezőt jelentenek a bővülő infrastrukturális beruházások, például az út- és vízerőmű-építések is. A legnagyobb mértékben Pará államban fogytak májusban az erdők. Ebben az államban található a BR163-as országút és a Belo Monte vízerőműgát is.

Írta: Jonathan Watts

Forrás: The Guardian

Fordította: Latin-Amerika Társaság