Csak Kubával

A Trinidad és Tobagóban április harmadik hétvégéjén tartott csúcstalálkozót több ország vezetője is úgy értékelte, hogy egy reményteljes kezdet lehet az USA és Latin-Amerika közötti kapcsolatok újraindítására. Ugyanakkor kérdéses, hogy hogyan lehet a megkezdett úton továbbmenni úgy, hogy bizonyos országok, Venezuela, Ecuador, Nicaragua, Honduras és Bolívia nem írták alá a közös dokumentumot, mivel ez nem teszi nyilvánvalóvá a régió jelenlegi kihívásaira való megoldást és fenntartja Kuba kizárását az Amerikai Államok Szövetségéből (OAS).

obama_chavez_2.jpgAz alternatív energiák támogatásának kérdései mellett a jövőbeli kapcsolat Kubával a konzultációk döntő témája maradt. Daniel Ortega elnök úgy nyilatkozott, hogy szégyenkezik amiatt, hogy részt vett egy olyan találkozón, amiből Kuba ki van zárva. Evo Morales bolíviai elnök is kijelentette, hogy ennek a találkozónak kell az utolsónak lenni, amelyen nem engedték Kuba részvételét. Hugo Chávez venezuelai elnök még tovább ment: azt javasolta, hogy az OAS következő csúcstalálkozóját Havannában rendezzék meg, amellyel hatalmas tapsot kapott a résztvevő országok vezetőitől.

Az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára, José Miguel Insulza bejelentette, hogy a június elején Hondurasban megrendezésre kerülő következő találkozón felülvizsgálják az OAS Kuba kizárásáról szóló határozatát, amelyet 1962-ben hoztak meg. Ez után Kuba saját maga döntheti el, hogy vissza akar-e térni a szervezetbe – nyilatkozta Insulza.

Raul Castro kubai elnök már a venezuelai ALBA-csúcson kijelentette, hogy kizárt, hogy Kuba visszatérjen a szervezetbe, hanem az OAS-nak „el kell tűnnie” – mondta Castro. „Annak a listája, amit tett velünk az OAS és a jövőben tenni akar végtelen” – nyilatkozta Raul és emlékeztetett arra, hogy fivére, Fidel Castro már válaszolt Insulza felvetésére, az ország újbóli OAS tagságával kapcsolatban. Mindazonáltal a kubai kormány nem zárkózik el attól, hogy a jövőben részt vegyen az 1994-től évenként megrendezésre kerülő Amerikai-csúcstalálkozókon.

Barack Obama elkerülte, hogy konkrétan válaszoljon a Kuba elleni blokád feloldását követelő felszólalásokra, amit Argentína elnök asszonya, Cristina Fernández Kirchener vetett fel. „Az Egyesült Államok sokat tett a béke és a jólét megteremtése érdekében a régióban, bár néha elég keményen a saját elképzeléseinket akartuk diktálni. De megígérem Önöknek, hogy ezentúl az egyenrangú partnerségre fogunk törekedni” – mondta Obama.

Obama megkísérelte, hogy a feledtesse az USA folyamatos beavatkozásait, felbujtó szerepét, háborúit Latin-Amerika történetében („Nem azért jöttem ide, hogy a múltról beszéljek” – mondta Obama), de ezzel összeütközésbe került a latin-amerikai vezetők döntő többségével. Latin-Amerika büszke a történelmére, mondta Chávez és Evo Morales hozzátette, hogy sajnos az USA beavatkozásairól a régió politikájában nem beszélhetünk múlt időben. Emlékeztetett Morales arra is, hogy Washington milyen szerepet játszott abban a kísérletben, hogy néhány tartomány segítségével megdöntse a demokratikusan megválasztott kormányt Bolíviában. 

(A cikk egy német baloldali újságban jelent meg, André Scheer tollából)