Uruguay volt az első ország a világon, amelyik legalizálta a kannabisz kikapcsolódás célú használatát. Hol tart most, öt évvel az úttörő törvény elfogadása után az iparág?

„Sok kannabiszt adtunk el az első napon” – mondja Esteban Riviera, aki egy nagy, modern kinézetű gyógyszertár tulajdonosa az uruguayi fővárosban, Montevideóban. „1.250 csomagot adtunk el hat óra alatt. Két háztömb hosszan állt a sor a marihuánáért.”

A legalizációval szigorú szabályozás jár együtt - Fotó: IRCCA

A kannabisz legális forgalmazását nagy várakozás előzte meg. Az árusítás 2017. július 19-én kezdődött, több mint három és fél évvel az uruguayi marihuánatörvény elfogadása után.

„Azért kellett hozzá ennyi idő, mondta a kormány, mert megfontoltan, lépésről-lépésre akartak haladni” – magyarázza Guillermo Draper uruguayi újságíró, aki társszerzője egy könyvnek, ami országa forradalmi kísérletéről szól.

De még a marihuánatörvény ilyen gondos végrehajtásával sem sikerült elkerülni egy súlyos botlást. „A bankom azt közölte velem, hogy vagy felhagyok a kannabiszárusítással vagy zárolják a számláimat” – mondja a gyógyszerész Riviera. „Felhagytam vele.”

„Én voltam az első gyógyszertár, amely regisztrált a kannabiszárusításhoz” – tette hozzá, nevetve az irónián, „de én voltam az első olyan gyógyszertár is, ami abbahagyta a kannabisz árusítását Uruguayban.”

A hitelfolyósítók, amilyen Estebané is, a nemzetközi tranzakcióik során kénytelenek amerikai bankokkal együttműködni. Ezek az együttműködések azonban veszélybe kerültek, amikor az amerikai bankok tudomást szereztek arról, hogy uruguayi partnereik marihuánaeladásból származó pénzt fogadnak el. Bármilyen szuverén ország is Uruguay, az Egyesült Államok tiltott anyagokra vonatkozó szigorú pénzügyi törvényei őt is érintik.

Uruguayban egyedül gyógyszertárak jogosultak kikapcsolódási célú marihuánát árulni, és – részben a bankok eltérő korlátozásai miatt – csupán tizenhét ilyen gyógyszertár működik a 3,5 millió lakosú országban.

Így aztán tizennyolc hónappal az árusítás megkezdése után az újdonság varázsa talán megkopott, a sorok azonban nem tűntek el. „Állok a napon, megsülök, várom a két órát, amikor elkezdik árulni” – magyarázza egy sorban álló fiatal nő, aki egy olyan montevideói gyógyszertárnál várakozik, amely még mindig árul marihuánát.

„Ez az egyik olyan gyógyszertár, ahol van belőle annyi, hogy nem kell az interneten előre megrendelni. Sok más gyógyszertárban kevesebb van, így egy csomó embernek nem jut, és ez nagyon szomorú.”

A rendszert szigorúan ellenőrzik. A vásárlóknak regisztráltatniuk kell magukat, és azután tíz grammot vehetnek egy héten, ami körülbelül húsz cigarettára elég.

A szabályozó szervezet a marihuána erősségét is ellenőrzi. Szabályozza, hogy mennyi THC – a kannabisz bódító hatású pszichoaktív hatóanyaga – lehet benne, és annak milyen arányban kell lennie a CBD – a növény egy másik összetevője, aminek állítólag nyugtató hatása van – szintjével. A gyógyszertárakban csak négy változatban lehet kapni, amelyek közül egyik sem különösebben erős.

Az árat – körülbelül kétezer forint egy ötgrammos csomag – szintén központilag határozzák meg. Gabriel Llano gyógyszertár-tulajdonos azt mondja, hogy ő csak a vételár körülbelül húsz százalékát kapja minden eladott csomag után, bár a hozzá kapcsolódó termékeknek, például a snackeknek és a cigarettapapíroknak nagyobb a haszonkulcsa, amelyek némiképp furcsa látványt nyújtanak egy gyógyszertárban.

Amikor az árusítás elkezdődik, és megérkeznek a vásárlók, akkor hüvelykujjukat és egy másik ujjukat egy ujjlenyomatolvasóra kell tenniük, hogy bizonyítsák, hogy nyilvántartásba vetették magukat a vásárláshoz, és hogy még nem merítették ki az adott hónapra engedélyezett keretüket.

Ezután készpénzzel fizetnek. Azért készpénzzel, magyarázza Gabriel, mert bankja ezzel a feltétellel vezeti a számláját. A bank hivatalos álláspontja az, hogy nem működik együtt olyan vállalkozásokkal, amelyek kapcsolatban állnak a marihuánával, és továbbra is fenntartja, hogy „adott esetben” zárolhatja az ilyen vállalkozások számláit.

A törvénymódosítás indoklása az volt, hogy a vásárlókat az illegális piactól egy új, legális piacra tereljék át. A gyógyszertáraknál kígyózó sorok azonban arra utalnak, hogy a legális piacon a kínálat nem elégíti ki a keresletet.

„Uruguayban korábban soha senki nem termesztett ilyen mennyiségben marihuánát” – mondja Diego Olivera, a marihuánaipar ellenőrzéséért felelős szervezetet, az IRCCA-t felügyelő uruguayi Országos Kábítószerügyi testület főtitkára. Azt mondja, hogy mostanra a kannabisszal foglalkozó cégek már tapasztaltabbak. „Arra számítunk, hogy gyorsabb ütemben tudnak majd termelni.”

Az IRCCA négy vagy öt új engedély kiadását is tervezi kikapcsolódásra használt marihuána termesztésére, mivel jelenleg csupán két cég foglalkozhat ezzel. Diego elismeri, hogy Uruguay szemléletmódja óvatosabb, mint az Egyesült Államok egyes államaiban, ahol szintén legalizálták a marihuánát.

Ez azt jelenti, hogy a kikapcsolódás céljára történő árusítás eddig nem hozott nagy hasznot az abban résztvevő cégeknek. A kormány azonban jóval támogatóbb azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek orvosi célokra termesztenek marihuánát, ami 2013 óta szintén legális.

A helyi termesztők igyekeznek is megragadni ezt a lehetőséget. A kikapcsolódási célú termesztésre engedéllyel rendelkező két cég egyike, az ICC Labs orvosi célokra is termeszt marihuánát, amelyen nagyobb a haszonkulcs, és aminek exportpiaca folyamatosan bővül.

Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy egy nagy kanadai kannabiszvállalat – az Aurora – nemrégiben 220 millió dollárért vásárolta fel az ICC-t. Az Aurora elmondása szerint ezzel az üzlettel ők lettek a piacvezetők Latin-Amerikában. Tavaly októberben Kanada lett a második ország a világon, amely legalizálta a kikapcsolódási célú marihuánát, de az orvosi használata már 2001 óta törvényes.

Az ICC egészségügyi ágazata legfőképpen a CBD kivonására koncentrál a marihuánából. Egy magántulajdonban lévő cég, a Fotmer az első, amelynek engedélye van orvosi célokra THC-t előállítani.

„A THC egyik legelfogadottabb használati módja a súlyos fájdalom enyhítése, különösen, amikor az idegrendszeri eredetű” – mondja Helena González Ramos, a Fotmer minőségbiztosítási és kutatás-fejlesztési igazgatója. „Izommerevség ellen, fájdalomcsillapításra, valamint hányás és émelygés ellen hatásos.”

Uruguay a kikapcsolódási célú marihuánával kapcsolatos álláspontja behatárolja az iparág üzleti lehetőségeit. Amikor azonban az orvosi marihuánáról van szó, az olyan uruguayi cégek, mint a Fotmer, hozzá kívánnak járulni egy gyorsan növekvő globális iparág kialakításához.

„A fő piacot jelenleg Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Németország, és néhány más, elsősorban európai ország jelentik” – mondja Helena. „És a szabályozások folyamatosan változnak, úgyhogy az előrejelzések biztatóak arra nézve, hogy az orvosi marihuánát az egész világon legalizálják.”

Írta: Simon Maybin

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság