Jorge Pacheco mérnökként sose gondolta, hogy a munkája miatt politikai üldöztetés célpontjává válhat. De miután az ország pénzügyi helyzete és közszolgáltatásainak színvonala romlott, a venezuelai kormány az állam tulajdonú CORPOELEC áramszolgáltató vállalat mérnökeit okolta az áramkimaradásokért. Amikor a politikai zaklatás egyre gyakoribbá vált, a fiatalember úgy döntött, hogy az Egyesült Államokba költözik.
„Ha maradtam volna, talán szabotázzsal vagy felforgatással vádoltak volna meg” – mondta Pacheco, aki 2015-ben hagyta el a családjával Venezuelát. „Mindenünket el kellett adnunk – autót, berendezési tárgyakat, ruhákat – hogy kifizethessük csak az utazást.”
Az Egyesült Államokban élő venezuelaiakkal egyre inkább számolnak az amerikai politikában - Fotó: Rhona Wise/AFP
„Mégis szerencsések vagyunk, hogy itt lehetünk” – tette hozzá. „Vannak olyan munkatársaim, akik börtönbe kerültek.”
Pacheco, aki a továbbra is Venezuelában élő hozzátartozói védelme érdekében nem árulta el az igazi nevét, Miamiba távozott és menedékkérelemért folyamodott. Amint ott letelepedett egy már nagy létszámú közösséget talált a városban. A 2013-as népszámlálás szerint 248Â ezer venezuelai él az Egyesült Államokban, közülük 104Â ezer Dél-Floridában. Ez a szám azóta emelkedett. A gazdasági és politikai zűrzavar elől menekülő venezuelaiak jelentik a legnagyobb nemzetiséget az összes az Egyesült Államokban menedékjogért folyamadók között, de 2016-os állapot szerint Brazília után az ország csak a második számú célpontjuk.
Éles ellentétben a más országokból érkezőkkel, az amerikai konzervatív média és a kulcsfontosságú dél-floridai körzetek többségét irányító republikánusok ezt a diaszpórát üdvözlik. Könnyű belátni, hogy miért: a Floridában élő kubai-amerikaiakban és újdonsült venezuelai szomszédjaikban sok közös dolog van, köztük az, hogy elutasítják a szülőföldjük autoriter jellegű berendezkedését. A kubai-amerikaiak évtizedek óta a republikánusok stabil támogatóinak számítanak az ország legjelentősebb billegő államában, és most a venezuelaiakat szeretnék megnyerni ugyanehhez.
„Mint a kubaiak a múltban, a venezuelaiak is politikai okokból hagyják el a hazájukat” – fogalmazott Mario Elgarreste dél-floridai és latin-amerikai politikai tanácsadó. „Egyértelműen a Maduro-rezsimmel szembeni határozott fellépést támogatják.”
Az otthon szerzett tapasztalatok sokuk politikai nézeteit formálta, és ez alapján úgy tűnhet, hogy a republikánus értékrendhez állhatnak közel. Ugyanerről a tapasztalatról számolt be a Patricia Andrade a Doralban működő Raíces Venezoelanos nevű nonprofit szervezet tagja, ami az újonnan érkezett venezuelaiaknak nyújt segítséget a letelepedésben.
„A venezuelaiak hisznek a demokráciában, és megijeszti őket bármi, ami a baloldalhoz, a kommunizmushoz vagy a diktatúrához kapcsolódik” – mondta Andrade.
Értékrendjük alapján nem meglepő, hogy a floridai republikánus képviselők azok, akik a legaktívabbak a venezuelai menedékkérők és bevándorlók támogatásában. 2017 áprilisában Carlos Curbelo és Darren Soto képviselők benyújtottak egy kétpárti törvényjavaslatot, amely a 2013 előtt érkezett venezuelaiak számára lehetővé tenné, hogy állandó letelepedési engedélyhez folyamodjanak.
Az idei év elején Marco Rubio szenátor a Fehér Házban járt közben azért, hogy meghosszabbítsák a megkínzott ellenzéki aktivista, Marco Coello menedékkérelmét, akit a kiutasítás veszélye fenyegetett. Ez a támogató magatartás már a jelenlegi venezuelai válságot megelőzően is megvolt. 2012-ben Mario Diaz-Balart és Ileana Ros-Lehtinen képviselők Janet Napolitano belbiztonságért felelős miniszterhez fordultak azzal, hogy tisztességesebb bánásmódot járjanak ki a venezuelai menedékkérőknek.
Rubio, akinek fontos szerepe volt abban, hogy a Trump-adminisztráció újabb szankciókat foganatosított Venezuelával szemben, egy 2014-es beszédében úgy fogalmazott, hogy az ország „minden egyes nappal egyre jobban hasonlít gazdaságilag és politikailag Kubára”.
„Ők azt akarják, ami nálunk van, vagyis szabadságot” – jelentette ki a szenátor.
Ehhez Ros-Lehtinen nemrégiben hozzátette, hogy „az Egyesült Államok továbbra is szolidáris a venezuelai néppel és a Nemzetgyűlés törvényes vezetőivel”.
Ugyanakkor a venezuelai közösség létszáma növekszik, és egyre többen lesznek az Egyesült Államok állampolgárai, de könnyen szembe mehetnek a republikánusok várakozásaival és a kubai modellel.
Bár a venezuelaiak által beadott menedékkérelmek száma 2014 óta a gazdasági nehézségek nyomán meredeken emelkedik, rengetegen érkeztek anélkül, hogy bizonyítanák, hogy üldöztetés áldozatai lennének, ami a menedékkérelemért való folyamodás központi kritériuma. Ez pedig azt jelenti, hogy sokuk nem maradhat az országban, így nem fognak új szavazói tömböt alkotni – bár a helyzet folyamatosan változik. A több mint száz napja tartó tüntetések és az elnyomás növekedése miatt az érkező venezuelaiak erősebb háttérrel rendelkeznek, és így jobb esélyük van az állampolgárság megszerzésére.
A dorali székhelyű non-profit szervezet vezetője, Andrade a következőkben foglalta össze a fejleményeket:
„Akik manapság érkeznek a központunkba, azok közül sokan szenvedtek politikai üldöztetéstől” – nyilatkozta az Americas Quarterlynek.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a venezuelaiak nem fognak megfelelni a kubaiakkal való történelmi párhuzamoknak. A miami központú Edge Communication közpolitikai tanácsadója, Christian Ulvert úgy látja, hogy a venezuelaiak több szempont alapján döntenek a szavazatukról, társadalmi és gazdasági kérdések is befolyásolják őket, ezért „inkább hasonlítanak a nem-kubai spanyol ajkúakra vagy a fiatalabb kubaiakra”, akik a legutóbbi választásokon inkább a demokratákra szavaztak.
Ugyanakkor a venezuelaiak már most is politikailag jelentős szerepet játszanak Miami-Dade megye kongresszusi körzeteiben, ahol mind a republikánusok, mind a demokraták meg akarják szerezni a támogatásukat. A 27-es körzetben, melyet Ros-Lehtinen képvisel, a venezuelai közösség a szavazók tíz százalékát tette ki 2015-ben, a 25-ös és a 23-as körzetekben, ahol jelenleg Diaz-Balart és Debbie Wasserman-Schultz a képviselők, a szavazók öt százaléka venezuelai-amerikai.
A venezuelaiak azt is észrevehették, hogy a republikánusok kiegyezni is hajlandók Nicolás Maduro elnökkel, amikor azt célszerűnek látják, mondta Ulvert, utalva arra az ötszázezer dolláros támogatásra, amit a PDVSA adott Trump Beiktatási Bizottságának.
A demográfiai tényezők, különösen az iskolai végzettség szempontja, szintén azt mutatják, hogy a venezuelaiak különböznek a többi bevándorló csoporttól. A Pew Research Center 2013-as kutatása alapján az Egyesült Államokban élő venezuelaiak több mint fele 25 éves vagy annál idősebb, és legalább egy alapképzéses diplomával rendelkezik. A kubai-amerikaiak esetében 25 százalék, míg az amerikaiak esetében 30 százalék ez a mutató. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig a 2016-os választásokon főként a demokratákat támogatták.
A bevándorlási folyamatokban továbbra is sok venezuelai bevándorló fog részt venni, köztük rengetegen vannak bizonytalan helyzetben, és nem dolgozhatnak törvényesen addig, amíg a menedékjogi kérelmüket nem hagyják jóvá. Andrade, aki naponta mintegy száz venezuelaival foglalkozik, azt tapasztalta, hogy mindössze néhányszáz dollárral a zsebükben érkeznek. Ezeket a bevándorlókat elkezdték „balseros del aire-nek”[i] kezdték el nevezni, ezzel utalva az országba a kilencvenes években érkező „tutajos” kubaiakra.
Pacheco például építkezéseken végzett feketemunkából tartja fenn magát és a családját. Amikor az országba érkezett, a hajléktalanság szélén állt, ma pedig egy szobában él feleségével és gyermekeivel. Kevés ideje jut a politikára – a család új otthonának megteremtése nagyobb prioritást élvez.
„Leginkább a menedékjogi kérelem elbírálását várjuk” – mondta Pacheco.
Amikor ő és közösségének más tagjai, részt vehetnek majd az amerikai választásokon, már talán néha elmerengnek ezen. De amikor Ros-Lehtinen 2018-ban visszavonul, és Wasserman-Schultzot frissen választották újra, hamarosan nagyobb beleszólása lehet az amerikai választások kimenetelébe.
Az a szerep, amit ő és közösségének tagjai egyszer majd az amerikai választásokon betölthetnek, ma még talán nem nagyon foglalkoztatja őt. De mivel Ros-Lehtinen 2018-ban visszavonul, Wasserman-Schultzot pedig most választották újra, Pacheco talán hamarosan komolyan befolyásolhatja az amerikai választások kimenetelét.
Forrás: Americas Quarterly
Fordította: Latin-Amerika Társaság
[i] A balseros del aire kifejezés, szó szerint „légitutajosok”, arra utal, hogy ezen bevándorlók új típusa légi úton, repülővel jut el az Egyesült Államokba, és vagyonuk nagy részét a repülőjegyre költik.