Több mint ötszáz őslakos Brazíliából és az egész világból gyűlt össze Kari-Oca II-ben, egy táborban a Rio Centro közelében lévő hegy lábánál, hogy egy nyilatkozatot írjon alá, amelyben megbecsülést követelnek az őslakos népeknek a stabil természeti környezet fenntartásában játszott szerepükért, és elítélik a fennálló gazdasági szemléletmódot az ökológia, a fejlődés, az emberi jogok és a Földanya jogainak kérdésében.

„Látjuk az UNCSD Rio+20 céljait, a „Zöld Gazdaságot”, és azt a premisszáját, hogy a világ csak úgy »mentheti meg« a természetet, hogy kiárusítja az életadó és életfenntartó képességeit, folytatva ezzel azt a gyarmatosítást, amivel az őslakos népek 520 éve kénytelenek szembenézni és szembeszállni”, áll a nyilatkozatban.

Őslakosok százai vették tervbe, hogy június 21-én Kari-Ocából elindulnak, hogy átadják a nyilatkozatot a világ vezetőinek a Rio+20 csúcstalálkozójának megnyitóján.

„Ez a dokumentum egy szél, ami besuhan majd a Rio+20 találkozó ajtóin, hogy felnyissa a politikusok szemeit, hogy meglássák, hogy mi nem csupán az országaikban élő őslakosok vagyunk, mi a Földanya fiai és lányai vagyunk”, mondta a brazil őslakos vezető, Marcos Terrena, Kari-Oca egyik alapítója.

„Mi nem »érdekszövetség« vagyunk, mi »esszenciális szövetség« vagyunk”, mondta Terrena. „A földi élet és az eljövendő generációk mellett köteleztük el magunkat. Ez a nyilatkozat üzenet a politikusoknak, hogy a gazdaságot meg kell változtatni, a szociális, kulturális és spirituális értékeket kell keblünkre ölelni, nem pedig a gazdasági értékeket.”

Az ENSZ tanácskozás közelében lévő lepusztult környéken található kulturális és spirituális központként működő Kari-Oca II tábor történelmi folytatása a Kari-Oca I-nek, ami az első, 1992-es riói Föld Csúcstalálkozó idején jött létre. A Kari-Oca konferencia és az őslakos népek mozgósítása az első ENSZ Föld Csúcstalálkozó idején jelentős lépés volt egy, az őslakos népek jogaiért síkra szálló és az őslakosokat az értékek megőrzésébe valamint a fenntartható fejlődésbe bevonó nemzetközi mozgalom kialakulásában.

Azonban, Kari-Oca II vezetői szerint a húsz évvel ezelőtt kötött megállapodásokat a világ vezetői, a világ kárára, széleskörűen figyelmen kívül hagyták.

„A Kari-Oca II nyilatkozat nem csak egy darab papír. Ez egy megszentelt dokumentum, ami magában foglalja a mi küzdelmeinket szerte a világon. Világossá teszi, hogy az őseink útját fogjuk járni,” mondta Windel Bolinget, a Fülöp-szigeteki igorot nép képviselője.

Az aláírási ünnepségre a koraesti órákban került sor a szabadban, füst, dobszó és tánc közepette. A több száz ünneplő rituális ruhákat viselt, és mindenki nagyon ünnepélyes volt, és ujjongott. A dokumentumot az aláírás előtt spirituális vének egy szertartás keretében megáldották.

Az észak-amerikai Őslakos Környezetvédelmi Hálózat munkatársa, Tom Goldtooth úgy fogalmazott, hogy „libabőrös lettem attól a látványtól, hogy fivéreim és nővéreim a világ minden tájáról csendben álltak tudatában lévén eme történelmi pillanat spirituális fontosságának.”

„Ez sokkal több egy politikai nyilatkozatnál”, mondta Goldtooth.

„Ma este nagyon boldogok vagyunk, mert megszentelt szavainkat leírták, és azok egyetértésre találtak a világ minden táján élő népekkel”, mondta az ecuadori Mario Santi.

„Eme nyilatkozat jelentősége abban a szent felismerésben áll, hogy nem árusíthatjuk ki a Földanyánk jogait, és nem fogadhatunk el hamis megoldásokat azért, hogy a természetet a profit érdekében manipuláljuk,” mondta Berenice Sánchez, a mexikói Nahuából.