A legfejlettebb országokban az iskolákkal kapcsolatos viták egyre kevésbé az alapvető szükségletekről szólnak, hanem inkább már arról, hogy melyik tantárgyaknak kellene nagyobb hangsúlyt adni, mely diákoknak van szükségük extra segítségre vagy mire kellene többet költeni.

Azonban a fejlődő országok többségében a családoknak még mindig olyan alapvető dolgok miatt kell aggódniuk a gyerekeik iskoláztatásakor, hogy egyáltalán tudják-e őket iskolába járatni.

Az ENSZ adataiból az olvasható ki, hogy az utóbbi évtizedben a világ legszegényebb országainak némelyikében „szinte semmi haladás” nem történt az oktatáshoz való hozzáférés megoldásának irányába.

Másrészről viszont a világszervezet az oktatás minőségét vizsgáló, szeptember végén kiadott adatokban gazdag jelentése is meglepő eredményre jutott: több mint 600 millió iskolába járó gyerek szinte semmit sem tanul.

A tíz legrosszabb országból kilenc Afrikában van - Fotó: Getty Images

Az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatban felmerülő nehézségekben szerepet játszik a gyermek neme is. A világ sok országában a lányoktól azt várják, hogy dolgozzanak – házimunkát végezzenek vagy a kisebb testvéreikre vigyázzanak –, ahelyett, hogy iskolába járnának. Sokan már tizenévesen megházasodnak, így elvesztik a lehetőséget, hogy képzettséget szerezzenek.

Némileg ellentmondásos, hogy miközben a gazdag nyugati országokban élő lányok a szakmai sikerek és képzettség szempontjából megelőzik a fiúkat, addig a szegény országokban élő lányok nagyobb eséllyel maradnak ki az iskolából.

Éppen ezért, az ENSZ által a Lánygyermekek Nemzetközi Világnapjának nyilvánított október 11-e alkalmából az „One” (magyarul „Egy” – a szerk.) elnevezésű fejlesztési kampány bemutatott egy rangsort az országokról aszerint, hogy hol a legrosszabb a helyzet a lánygyermekek oktatása szempontjából.

Háborús övezetek

A rangsor élén lévő tíz országban – amelyek közül kilenc Afrikában található – magasabb az iskolába nem járó lányok száma a fiúkénál.

Bizonytalan helyzetben lévő országokról van szó, amelyekben sok család él szegénységi küszöb alatt, egészségügyi ellátás vagy megfelelő táplálkozás nélkül, esetenként pedig a háborúk vagy konfliktusok miatt kénytelenek elhagyni az otthonukat.

Ez az osztályozás elsődlegesen az UNESCO Statisztikai Intézetének adatain alapul, és olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a lánygyermekek általános iskolai és középiskolai kimaradásának aránya; azon lányok aránya, akik mindkét iskolai szintet befejezték; az iskolába járó lányok számának átlaga; az írástudatlanság mértéke nők körében; a tanárok képzettségi szintje az egyes országokban; a tanárokra jutó diákszám valamint az oktatásra fordított közpénz mértéke.

Az országok, amelyekben a lányok az oktatás szempontjából a legrosszabb helyzetben vannak

1. Dél-Szudán: A háború és az erőszak sok iskolát lerombolt, és több ezer családnak kellett elhagynia az otthonát.
2. Közép-afrikai Köztársaság: Minden tanárra átlagosan nyolcvan diák jut.
3. Niger: Az írni-olvasni tudó 15 és 24 év közötti nők aránya mindössze 17 százalék.
4. Afganisztán: Nagy a nemek közti szakadék, és több fiú jár iskolába, mint lány.
5. Csád: Számos társadalmi és gazdasági probléma akadályozza a lányokat, hogy oktatáshoz jussanak.
6. Mali: Csupán a lányok 38 százaléka fejezi be az általános iskolát.
7. Guinea: A 25 évnél idősebb nők átlagosan az oktatásban eltöltött ideje kevesebb mint egy év.
8. Burkina Faso: A tizenéves lányok mindössze egy százaléka fejezi be a középiskolát.
9. Libéria: Az általános iskolás diákok közel kétharmada marad ki az iskolából.
10. Etiópia: Öt lányból kettő 18 éves kora előtt megy férjhez.

És mi a helyzet Latin-Amerikában?

Ezen osztályozás szerint Latin-Amerikában a helyzet jelentősen jobb. A harmincadik helyen álló Haiti a régió legrosszabb osztályzatot kapott országa, ahol a lányok kevesebb mint fele fejezi be az általános iskolát.

Kuba a lánygyermekek oktatásának terén is kiemelkedő teljesítményt nyújt - Fotó: AFP

A lista másik véglete is itt található, egészen pontosan egy karibi országról van szó. Az UNESCO által „a világ elé követendő példaként” állított oktatási és képzési modelljéről híres Kuba rendelkezik a legjobb mutatókkal a világon a lánygyermekek iskoláztatásának tekintetében.

Az One adatai szerint a kubai lányok 99,7 százaléka fejezi be az alapfokú oktatást, 86,4 százalékuk pedig a középiskolát is.

A legrosszabb országok Latin-Amerikában a lánygyermekek oktatásának terén (az One által felállított világrangsorban elfoglalt helyükkel; Venezuelából és Nicaraguából nincsenek adatok)

• Haiti (30.)
• Guatemala (31.)
• Honduras (46.)
• Brazília (52.)
• Bolívia (57.)

Képzett tanárok hiánya

A tanárhiány továbbra is általános akadálya a jobb oktatásnak a legszegényebb országokban. Tavaly az ENSZ azt mondta, hogy további 69 millió tanárra lenne szükség 2030 előtt, ha teljesíteni szeretnék a világ elé az oktatás terén kitűzött célokat.

„Még mindig több mint 130 millió lánygyermek, vagyis több mint 130 millió potenciális mérnök, vállalkozó, tanár és politikus marad ki az iskolából, és veszíti el őket a világ” – nyilatkozta az One kampány elnöke, Gayle Smith.

Smith szerint a lányok oktatásának sikertelensége „olyan világméretű válság, ami továbbörökíti a szegénységet”.

Forrás: BBC Mundo

Fordította: Latin-Amerika Társaság