Még fiatal egyetemistaként Castro 1948 áprilisában Kolumbiába utazott, hogy részt vegyen az abban az évben Bogotában megrendezésre kerülő Amerikai Államok 9. Csúcstalálkozója ellen szervezett rendezvényeken és bekapcsolódjon azok szervezésébe. Így Fidel Castro véletlenül Bogotában tartózkodott a Bogotázo idején.
„Kolumbiába forrongott akkoriban, nagyon erős népi mozgalom működött ott, amit Jorge Eliécer Gaitán Liberális Pártja vezetett” – idézte fel Castro.
Fidel Castro (a kép bal szélén) véletlenül Kolumbiában volt a Bogotázo idején - Fotó: Archív
Azért utazott oda, hogy a Latin-amerikai Diákkongresszust szervezze más diákokkal együtt. A kolumbiai diákok összehozták Gaitánnal, akinek néhány nappal későbbi meggyilkolása robbantotta ki a Bogotázót.
Castro „andokinak tűnő, okos, intelligens” személyként emlékezett vissza Kolumbia karizmatikus vezetőjére, és kiemelte, hogy a kolumbiai politikus milyen barátságosan fogadta őt és társát, Rafael del Pino Sierót, aki később a kubai forradalom prominens figurája lett. Gaitán odaadta neki többek között néhány beszédét, és megígérte, hogy részt vesz a diákkongresszus záróünnepségén.
Gaitán „Ima a békéért” című beszéde különösen élénken megmaradt Castro emlékezetében. Ez egy két hónappal korábban szervezett békét követelő néma felvonulás végén hangzott el, amikor százezer ember tüntetett fegyveres konfliktus során elkövetett bűncselekmények ellen.
„Azt már megszoktam, hogy a kubai tüntetéseken egy-egy diákot vagy parasztot megölnek, mint ahogy ez más országokban is így volt” – mondta Castro. Amikor azonban megérkeztem Kolumbiába, különös volt, hogy az újságírók rendszeresen 30-40 halottról számoltak be. (…) Naponta történtek mészárlások Kolumbiában.”
A kubai vezető hozzátette, hogy a bűncselekmények legtöbbjét az akkor kormányon lévő Konzervatív Párt követte el, és hogy egészen biztosan Gaitán, az ellenzék vezére lett volna a következő elnök.
Castrót és Pino Sierót azonban a Bogotázo előtt néhány nappal letartóztatták és kihallgatták, mert „meggondolatlanul” szórólapokat osztogattak különféle ügyekről, például a Panama-csatornáról és Trujillo diktatúrájáról a Dominikai Köztársaságban, függetlenséget követelt Puerto Ricónak illetve a Malvin-szigetek visszaszolgáltatását Argentínának.
1948. április 9-én szabadon engedték őket, és újra találkozni készültek Gaitánnal. Ekkor hallották a hírt.
„Azt láttuk, hogy emberek rohannak az utcákon és ezt kiabálják: »Meggyilkolták Gaitánt!« – mesélte Castro. „A hír terjedése után tíz perccel az emberek, mint egy tornádó, gyülekezni kezdtek”, és köveket dobáltak, irodákat dúltak fel. Elkezdődött a Bogotázo.
Castro maga is felkapott egy kis vascsövet és csatlakozott a tüntetőkhöz. „Leírhatatlanok azok a nagy események, amelyeket az alatt a kis idő alatt átéltem! De ezek az élmények sokat tanítottak nekem a tömegek küzdelméről.”
Forrás: teleSUR
Fordította: Latin-Amerika Társaság