A brazíliai futball világbajnokság felé közeledve, a betiltott funk rapperek fegyverropogással a háttérben továbbra is azokról a dolgokról beszéltek, amiket a kormány el akar rejteni: a favelákban uralkodó extrém erőszakról, társadalmi szegregációról és rasszizmusról.

Ha Brazíliában vagy, valószínűleg nem fogod ezeknek a daloknak a legszókimondóbb és legjellegzetesebb változatait hallani a rádióban. Ezt az eredetileg Rio de Janeiro ikonikus hegyoldalbeli nyomornegyedeiből, más néven faveláiból származó zenei műfajt proibidãónak, vagyis teljes mértékben tilosnak tartják az országban.

A hatóságok azt mondják, hogy a tiltott funk dalszövegek „dicsőítik és magasztalják a kábítószer-erőszakot és a bűnözői bandákat” a favelákban, és véleményük szerint a dalok segítenek embereket toborozni a bandákba. A betiltott funk-zenészek nem értenek egyet a hatóságokkal; ők azt mondják, hogy a dalszövegeik arról szólnak, hogy milyen az életük a nyomornegyedekben, ők így tiltakoznak ez ellen.

„Ha egy favelaközösségbe születsz bele, és tudatni akarod, hogy mi történik ott, akkor büszkén kell vállalnod, hogy elmondod, hogy mi folyik a közösségben” – mondta MC Frank rapper a „A funk kultúra – Politikai zene Rio de Janeiróban” című dokumentumfilmben. Franket, öt másik rapperrel együtt 2010-ben letartóztatták.

A rendőrség két cikkelyt használt fel a büntetőtörvénykönyv „a köznyugalom elleni bűncselekményekről” szóló törvényéből, hogy megvádolja és lecsukassa a rappereket. A 286-os cikkelyt („bűncselekmények vagy bűnözők mentegetése”), és a 287-es cikkelyt (nyilvános bűncselekményre izgatás), mindkettőért bírságot és 3-6 hónap közötti börtönbüntetés szabható ki.

Azon a bonyolult kapcsolaton kívül, ami a betiltott funk rapperek és a törvény között van, a favelákban tartott nagy táncos buliknak, bailéknak is hosszú történetük, vagyis kriminalizálásuk és dekriminalizálásuk van Rio de Janeiróban.

Tiltott funkot találni Brazíliában

A legszókimondóbb tiltott funk dalokhoz nehéz a favelán kívül hozzájutni. De ez nem azt jelenti, hogy elérhetetlenek. A YouTube-on való jelenléten túl, egyes daloknak készültek „jól fésült változatai” a nagyközönség számára.

Egy klasszikus funk dal, a Rap das Armas (A fegyverek rapje) szerkesztett változata része volt a díjnyertes Tropa de Elite (magyarul a „kiváló” Elit halálosztók címet kapta – LAT) című film soundtrackjének. A fegyverropogást törölték a filmes verzióból:

{youtube}vlJ2AZxIOiM{/youtube}

Itt pedig a „tiltott” változat:

{youtube}Rj-Q-cgG70I{/youtube}

A 2010-es nagy rajtaütés

2010 novemberében a riói katonai rendőrség rajtaütött a legnagyobb kiterjedésű favelán, a Complexo do Alemãón, és a város hosszú idő óta legnagyobb megszállása keretében letartóztatták MC Franket, MC Smith-t, és másik három funk-énekest.

Erről a történetről két dokumentum- és egy nagy költségvetésű játékfilmet is készítettek. A Grosso Calibre dokumentumfilm a rövid változata a Proibidão című filmnek, és mindkettőben MC Smith a főszereplő. A nemrég bemutatott Alemão játékfilmben szintén közreműködött MC Smith rapper, ezúttal mint színész, és mint tanácsadó. Az Alemão képet akar festeni a 2010. novemberi rendőrségi invázióról az Alemão komplexumban.

Letartóztatásáról így beszél MC Smith: „A gondolataim kifejezéséért tartóztattak le.” 15 napig tartották fogva, majd ártatlannak nyilvánították. A Funk Neurotico blogon ezt mondta erről a közjátékról:

„Van néhány gondolatom arról a helyzetről, amin keresztülmentem. Nem kellene úgy küzdeni a gonoszsággal, hogy te is gonosz leszel. Válhattam volna bűnözővé, de ez nem történt meg. Miközben mindenki törvényen kívülinek nevezett, én valójában forradalmár voltam. Nelson Mandelának 27 évet kellett börtönben töltenie, hogy elismerjék. Ha elveszítem az életemet miközben azt csinálom, amit csinálok, akkor rendben van. Nem tervezem, hogy milliomos legyek, vagy hogy 90 éves koromig híres legyek. Azért vagyok itt, hogy történelmet csináljak, hogy tananyaggá váljak az iskolákban. Ez az én tervem. Örökséget akarok magam után hagyni.”

A tiltott funk kapcsolata a bűnözői csoportokhoz

Másrészről Paul Sneed tudós és aktivista azt mondja, hogy a tiltott funkot a Comando Vermelho bűnözői csoport arra használja, hogy megerősítse az uralmát a favelában. Szerinte ennek a bűnözői csoportnak a tagjai szponzorálják a bailékat, és azokat színtérnek használják a hatalmuk kinyilvánításához. Ez a konkrét bűnözői csoport, mondja, titkos rapdalok elkészítését is támogatja. Ilyen dal például a „Bandido de Cristo” (Krisztus banditái), amit élőben felvesznek, hogy aztán csempész CD-kre másolják, és így propagálják az eszméiket.

Különböző bűnözői csoportok ellenőriznek számos bailét, mert azokat a favelákban rendezik. De ez nem azt jelenti, hogy a bailék csak tiltott funkot játszanak. Mindenfajta téma előfordul a funk dalszövegekben, és ezekbe beletartoznak a tiltott funkdalok is, de nem kizárólag azok, még ha a bailét drogdílerek finanszírozzák is.

A funk brazil kezdetei

Az amerikai funk az 1970-es években kezdett népszerűvé válni Rióban. Aztán funk carioca néven fokozatosan külön brazil stílussá fejlődött, portugál dalszövegekkel. Az 1980-as években városszerte funk cariocát játszó bailékat vagyis táncos bulikat tartottak. 1992-ben egy Rio Arpoador strandján történt tömegverekedésért a funkrajongókat okolták, és a baile klubokat a hatóságok bezáratták. A zene hamarosan a favelákba költözött, messzire a rendőrségi ellenőrzéstől, és itt alakult át funk proibidãóvá, vagyis tiltott funkká.

Palombini zenekutató a proibidao.org weboldalon olvasható írása szerint a ’80-as években egy Gerson King Combo nevű soul-énekes felvett egy kislemezt Melô do Mão Branca címmel, amelyben egy rendőrtiszt telefonbeszélgetését dolgozta fel:

„Ratatá! Pará Catchipum! [mint a fegyverszó], ezekhez a hangokhoz hozzá fogsz szokni, ez a fehérkezű zenekari zene, amelyre táncra perdít minden gengsztert.”

Azonban a tiltott funk, mint műfaj csak 1995-ben kezdett megjelenni, amikor MC Júnior és Leonardo Cidinhóval és Docával együtt népszerűvé tették a dalaik aláfestéseként szolgáló gépfegyverropogást, pisztoly- és puskalövések valamint gránátok robbanásának hangját. Mindannyiukat bíróság elé idézték akkor ezért.

A funk kriminalizálására tett kísérletek 1999-ben kezdődtek a funk cariocával, és a tiltott változattal folytatódtak.

A bailékat kriminalizáló riói törvények

Különösen hosszú története van a bailékat tiltó és védő törvényeknek Rio de Janeiróban. 1999-ben egy állami parlamenti vizsgálóbizottságot hoztak létre azzal a céllal, hogy kivizsgálja a baile funkot, ami szerintük növeli az erőszakot, a droghasználatot, és a fiatalok deviáns viselkedését. Ebből a vizsgálatból 2000-ben született meg az első törvény, ami elszámoltathatóvá teszi azokat az embereket, akik olyan helyeket üzemeltetnek, ahova bailékat szerveznek. Négy évvel később egy Alessandro Calazans kongresszusi képviselő által jegyzett törvény, megszüntette a bailékhoz kapcsolódó tevékenységeket tiltó törvényt, és a baile funkot népi kulturális tevékenységgé nyilvánította.

2008-ban egy új törvény megint visszavonta a korábbi jogszabályt, és szigorúbb szabályozást vezetett be a bailékkal kapcsolatban, amit immáron kiterjesztettek a ravekre is. A nyolc új szigorítás között szerepelt az a követelmény, hogy alkalmazni kell egy a szövetségi rendőrség által engedélyezett vállalatot, amely felelősséget vállal a bailék és a ravek biztonságosságáért. 2009-ben ezt a törvényt újra visszavonták, és egy újat fogadtak el, a Marcelo Freixo és Paulo Melo kongresszusi képviselők által jegyzett 5543-as törvényt, ami a funkot népi zenei és kulturális mozgalomnak határozza meg, és kinyilvánítja, hogy minden a tárgyhoz kapcsolódó kérdést művészeti kérdésként kell kezelni. A törvény a funkkal kapcsolatos diszkriminációt és társadalmi, faji és kulturális előítéletet is tilt.

Így most a bailékat Rio de Janeiróban a törvény védi, de a funk rappereknek továbbra is tilos vékony jégen járni az ország köznyugalmát biztosító törvényekkel szemben, amikor azt a zenét csinálják, amiben hisznek.

Írta: Emilio Domingos és Sheila Holz

Forrás: Global Voices

Fordította: Latin-Amerika Társaság