A panamai Kuna Yala (más néven Guna Yala) őslakos nemzetségéből származó Inatoy Sidsagi és unokatestvére, Esteban Herrera megalapította a Kunarevolution nevű őslakos rapcsapatot. A Földanyáról rappelnek, és Kuna azon elidegeníthetetlen jogáról, hogy megvédje a földjeit és a vizeit.
A Kuna Yala-i emberek nemrégiben legyőzték a földjeik érő fenyegetést, ami a széndioxid-kereskedelem alakjában nyilvánult meg. A REDD (Erdőirtásból és Erdőpusztulásból Származó Kibocsátások Csökkentése) egy globális program, amit az ENSZ, az iparosodott országok és olyan nemzetközi pénzügyi szervezetek, mint a Világbank támogatnak. A REDD országoknak és vállalatoknak teszi lehetővé, hogy „tiszta levegő” kvótákat vásároljanak kiaknázatlan erdőkkel rendelkező országoktól. Cserébe kormányok, őslakos népek és más csoportok belegyeznek, hogy megőrzik erdővel borított területeiket, azon logika mentén, hogy a fák azzal, hogy csökkentik a globális felmelegedésért felelős széndioxid-szintet, ellensúlyozni fogják az ipari szennyezők által okozott károkat.
2011 októberében az amerikai székhelyű Wildlife Works Carbon egy REDD-ajánlatot tett Kuna Yalának. Ötvenegy közösség másfél évet töltött tanácskozással. 2013 júniusában a Kuna Yala általános kongresszus a vállalat ajánlatának elutasítására szavazott. Továbbá kijelentették, hogy teljes mértékben kivonják magukat „a REDD-téma minden nemzeti és nemzetközi szintű tárgyalásából”, és megtiltják „hogy kérdéssel kapcsolatban rendezvényeket, konferenciákat, workshopokat vagy más tevékenységeket szervezzenek.”
Amikor interjút készítettünk a hip-hop művész Inatoy Sidsagival a hondurasi lenca őslakos nép felszabadított területén, erre egy olyan házban került sor, amelyre olyan matricát ragasztották, amelyen ez állt: „REDD: Nem a kapitalizmusra az erdeinkben.” Inatoy így fogalmaz: „A REDD elutasítása az örökségünkért van. Az elfogadása megnehezítené a jövő generációinak az életét. Hogy miért? Mert a föld a miénk. Felelősek és kötelesek vagyunk azt örökkévaló használatra hátrahagyni. A REDD hosszú távú árulás lett volna, számos következménnyel – a kultúránkra, vagy még inkább arra a lehetőségre nézve, hogy egy nép, egy nemzet legyünk.”
Mivel az őslakos nemzetségek és közösségek ilyen jól megvédték az erdeiket, mindenhol a REDD projektek célkeresztjébe kerültek. Ami talán száraz politikának hangozhat, az valójában verseny azért, hogy ki gyakoroljon ellenőrzést a föld, a levegő és a jövő felett: azok, akik évezredeken át gondját viselték a földnek, vagy azok, akik árucikként akarják adni és venni azt.
Először is az a probléma a REDD-del, hogy lehetővé teszi az iparnak a folyamatos szennyezést. Amikor a vállalatok megvehetik a jogot a légszennyezéshez, ahelyett, hogy lecserélnék a káros gyakorlatukat, azt mindenki és minden megszenvedi.
Másodsorban a REDD alapvetése – azzal, hogy pénzbeni értéket kapcsol az erdők ökológiai szerepéhez – áruvá teszi azt, amit az őslakos emberek szerint soha nem szabadna áruvá tenni. Gustavo Castro Soto, az Otros Mundos társkoordinátora a mexikói Chiapasban, így fogalmazott: „Amikor egy olyan természeti funkció, mint az erdők lélegzése árral rendelkező termékké válik, akkor könnyű felismerni, hogy végül ki fogja megszerezni az ellenőrzést az erdők fölött.”
Harmadszor pedig a piacalapú szemlélet felveti a kérdést, hogy ki az erdők „tulajdonosa” elsősorban. Abban nem lehet bízni, hogy azok a megállapodások, amiket helyi vagy országos kormányzatokkal, esetleg néhány őslakos „vezetővel” kötöttek, akik talán hamisan állítják, hogy a népüket képviselik, megvédik az érintett területeken élő közösségeket vagy magát a földet.
A negyedik problémát a REDD által engedélyezett tevékenységekkel kapcsolatos aggodalmak képviselik. Azok a faültetések, amelyek hatalmas területek egyetlen fajtával, például olajpálmával vagy eukaliptusszal való beborítását jelentik a gyors aratást és a nagy profitot célozzák meg. Az ENSZ meghatározása szerint ezek az ökológiailag romboló ültetvényekre is lehet erdőként tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a vállatok és kormányok kivághatják a biológiailag változatos dzsungeleket és a régi fákat, ültetvényeket hozhatnak létre a helyükön, és begyűjthetik a REDD-pénzeket érte.
Ötödször pedig a REDD-szabályozások tilthatnak tradicionális őslakos mezőgazdasági gyakorlatokat, és őslakos közösségek kilakoltatását okozhatják. A REDD további veszélyeiről Jeff Conant és Anne Petermann „No Rights of Nature, No Reducing Emissions” című kiváló elemzéséből lehet tájékozódni.
Az őslakosok és a társadalmi mozgalmak szerte a világon elítélték a REDD-et. Hogy ellenvéleményüknek jobban hangot tudjanak adni, szövetségeket kötöttek, nemzetközi klímatanácskozásokon találkoznak, és tüntetnek. Ragaszkodnak egy régi koncepcióhoz, ami nemrégiben a Földanya jogaiként vált ismertté. Ez azt jelenti, hogy a föld saját jogokkal rendelkezik, amelyeket nem kormányok vagy nemzetközi szervezetek adnak, és nem is vehetik azokat el. Az együttműködés célja egyrészről azon világnézet terjesztése, miszerint a természet gazdagsága nem tekinthető árucikknek, amit adnak-vesznek, másrészről az emberek egyesült cselekvésre való mozgósítása.
Tom Goldtooth, az Őslakos Környezetvédelmi Hálózat és Dr. Daniel Wildcat, a Haskell Indián Nemzeti Egyetem munkatársa ezt írta: „A mi őslakos életmódunk az igazi »zöld gazdaság«. Ez több mint elvont filozófia. Földanyánk az élet forrása. A víz az ő éltető vére. A természeti környezet jóléte előrevetíti népeink fizikai, szellemi, érzelmi és spirituális hosszú élettartamát. A Földanya és őslakos népeink egészsége elválaszthatatlanul összefonódik. Amikor hazánk jó egészségnek örvend, akkor egészségesek igazán a népeink. Ezt a megbonthatatlan kapcsolatot tiszteletben kell tartani az eljövendő generációink és maga a Föld kedvéért.”
Goldtooth és Wildcat így folytatja: „Mint őslakos népek, elfogadjuk a próféciáink által kijelölt felelősséget, hogy elmondjuk a világnak, hogy békében kell élnünk egymással és a Földdel, hogy biztosítsuk a harmóniát a Teremtésben.”
A 2011. decemberi dél-afrikai ENSZ-konferencián egy új koalíció, az Őslakos Népek és Helyi Közösségek Globális Szövetsége a REDD Ellen és az Életért szólított fel a REDD-del kapcsolatos moratóriumra. „Azért vagyunk itt, hogy aggodalmunkat fejezzük ki azokkal a hamis megoldásokkal kapcsolatban, amelyek üzletté tették az éghajlatváltozást” – mondta Marlon Santi, az Ecuadori Őslakos Nemzetiségek Országos Konföderációjának egykori elnöke.
Beverly Bell és Tory Field
Forrás: Toward Freedom