Az élelmiszerimporttól való növekvő függés miatt veszélybe került az élelmiszer-szuverenitás Mexikóban. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a nemzetközi élelmiszerárak ingadozása miatt a helyzet aggodalomra ad okot.
„A bizonytalan és magas nemzetközi árak Mexikót különösen sebezhetővé teszik, mivel ezek alapvető élelmiszerek” – erősítette meg sajtóértesülések szerint Nuria Urquía Fernández, a FAO mexikói képviselője májusban.
Urquía hozzátette, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának előrejelzései szerint a mexikói étrend alapélelmiszerének számító kukorica importja 50 százalékkal nőni fog, és el fogja érni a 17 millió tonnát. 2012-ban a kukoricaimport 10,8 millió tonna volt, ami a belső fogyasztás 30 százalékát tette ki.
A FAO a gazdák miatt is aggódik. A farmerek körülbelül 70 százalékának kevesebb jövedelme van, mint ami a megélhetéshez szükségeltetik, 20 százalékukban nagy növekedési potenciál rejlik, de nem jutnak hozzá a szükséges támogatáshoz, és 9 százalékuk eteti az országot.
A mezőgazdasági termelés közel 40 százalékát a családi mezőgazdaságot folytató közösségek adják, amelyek közül sokan agroökológiai módszereket alkalmaznak kukorica és más termények előállítása során.
Eközben a Greenpeace környezetvédelmi szervezet júliusban arra figyelmeztetett, hogy veszélyben van Mexikó élelmiszer-szuverenitása, mert a piac belépett a genetikailag módosított kukorica.
„Az eredeti termények hatalmas változatossága elveszhet, és az ország kistermelőinek 80 százaléka veszélybe kerülhet, ami kétmillió farmert jelent, akik csak saját célra termelnek” – mondta a sajtónak Aleida Lara, a Greenpeace Mexikó Fenntartható Mezőgazdaság Kampányának koordinátora. „Komoly probléma az, hogy ha genetikailag módosított magvakat találnak a saját fogyasztásra szánt terményekben, vagy a kistermelők terményeiben, akkor jogdíjat kell fizetniük a nagy transznacionális vállalatoknak, ahogyan ez már az Egyesült Államokban zajlik.”
Mexikó egyike a világ nyolc kukorica „eredetközpontjainak”, és 59 fajtával és 200 adaptált variánssal rendelkezik. 2009-ben a kormány megreformálta a biológiai biztonságról szóló törvényi szabályozást, és feloldotta a genetikailag módosított kukoricára alkalmazott évtizedes moratóriumot. 2010 októberéig 177 engedélyt adtak ki genetikailag módosított kukorica kísérleti termesztésére.
Lara szerint idén a Monsanto, DuPont Pioneer és a Dow Agrosciences amerikai vállalatok hivatalos kérelmet nyújtottak be a kormányhoz, hogy kereskedelmi céllal termeszthessenek genetikailag módosított kukoricát Chihuahua, Coahuila, Durango, Tamaulipas és Sinaloa államokban. Az utóbbit tartják Mexikó éléskamrájának.
Noha a Mezőgazdasági, Állattenyésztési, Vidékfejlesztési, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (SAGARPA) bizonygatta, hogy nincs engedélyezve genetikailag módosított kukorica termesztése az országban, a SAGARPA államtitkára, Enrique Martínez y Martínez úgy fogalmazott, hogy „tudományos megfontolás alapján kell eljárnunk.”
„Nagyobb termelésre van szükségünk, és olyan magokra, amelyek jobban ellenállnak a kártevőknek, az aszálynak, a jégnek, de ugyanakkor kötelességünk megőrizni az őshonos növények genetikai gazdagságát, és ezt is tesszük, a mai napig a SAGARPA nem adott ki engedélyt, és ezt is fogjuk tenni a tudományos megfontolással teljes összhangban” – mondta Martínez y Martínez.
A SAGARPA államtitkárának kijelentésével kapcsolatban Lara elmondta, hogy „a genetikailag módosított növények nem csak úgy szennyezhetik az őshonos fajokat, hogy összekeverik őket, de indirekt módokon is, rovarok vagy a szél által is. [A genetikailag módosított és az őshonos növények összekeverése] komoly kockázatot jelent a növények és az emberi egészség számára.” Az ilyen típusú transzgenikus termeléshez, tette hozzá, „hatalmas mennyiségű gyomirtó szerre van szükség, ami az emberi egészséget és a teljes termőföldet közvetlen veszélynek teszi ki.”
Forrás: Latin America Press