Amióta Chávez elnök 1999-ben elfoglalta a hivatalát, Venezuelát nagyon sikeresen átalakították. Az írástudatlanságot megszüntették, és az iskolák megnyitották a kapuikat a társadalom minden rétege előtt.

Az Aló Presidente című heti tévéműsorában, Hugo Chávez elmagyarázta, hogy a venezuelai antiimperialista oktatási modell ezt tanítja: „együttélés, tudás és cselekvés”. Az értékei az „egység, a testvériség és a szolidaritás”.

Az elnök szerint az oktatás a társadalom „éltető eleme” a Venezuelai Bolivári Köztársaságban. A kormány minden évben nagy összegeket költ különböző oktatási intézkedésekre az óvodai, általános és középiskolai, illetve az egyetemi oktatás területén. Minden egyes új bolivári iskola körülbelül 1800 millió bolivárba kerül.

A tanárok fizetését az elmúlt években sorozatosan emelték. Ma a venezuelai állami iskolák tanárai 700 százalékkal többet keresnek, mint tizenhárom évvel ezelőtt. Ráadásul egészségügyi juttatások és utazási utalványok is járnak nekik. A női tanárok szülés előtti és utáni szabadságot is kapnak.

Az állami bolivári iskolákat a tanulók ingyenesen vehetik igénybe, mivel az ingyenes oktatáshoz való jogot a venezuelai alkotmány garantálja: „Az oktatás emberi jog, alapvető szociális jog. Ingyenes, demokratikus és kötelező lesz. Mindenki hozzá fog férni az azonos minőségű és egyenlő lehetőségeket biztosító oktatáshoz."

A Venezuelai Oktatási Törvény negyedik cikkelye kimondja az „Estado Docente” (Nevelő Állam) felelősségét, míg a hatodik cikkely garantálja minden venezuelai állampolgár egyenlőségét, beleértve a nemi egyenlőséget is, az oktatás területén.

Chávez elnök tizenhárom éve alatt Venezuela minden térségében épültek iskolák, amelyek elérték az Andok hegyei között élő távoli közösségeket, és a forró és párás amazóniai dzsungeleket is, ahol számos őslakos törzs még ma is a világtól elzárt életet él.

A dél-amerikai spanyolt tanítják első nyelvként, az őslakos iskolákban pedig emellett különböző törzsi nyelvek oktatása is zajlik. Az ősi tudás tantárggyá emelése erősíti „a latin-amerikai, karibi, őslakos és afrikai származású népeink identitását”, mondta Hugo Chávez, aki maga is rendelkezik őslakos és afrikai gyökerekkel.

A venezuelai oktatás nagy eredményei nem egyszerűen kormánypropaganda, hiszen nemzetközi szintű hivatalos elismerésekkel rendelkezik. 2005-ben az UNESCO megerősítette, hogy a venezuelaiak 95 százaléka írástudó, és az országot „írástudatlanságtól mentes” területté nyilvánította. 

A következő mérföldkő 2010-ben következett, amikor az UNESCO kiadott egy jelentést a venezuelai oktatásról, amelyben az állt, hogy az iskolákba beiratkozott gyermekek száma nagymértékben megnőtt 1999 óta. Az 525 oldalas beszámoló adatai szerint Venezuela EDI-je (elektronikus adatcseréje) 5,1 százalékkal nőtt 1999 és 2007 között. Az EDI-intézkedések előrelépést jelentenek az oktatás egyenlősége és minősége, illetve az ahhoz való hozzáférés terén, összehasonlítva az általános iskolai oktatással világszerte.

Az UNESCO jelentés Venezuelát 128 ország közül az 59. helyre sorolta. A legjobb húsz között Norvégia volt az első, őt követte Japán másodikként. Kuba a 14. volt az UNESCO listáján.

A Venezuelai Bolivári Köztársaságban az óvodákat „Simoncitos”-nak hívják, ahol egy csomó új kis felszabadító fejlődik az eljövendő számára, az El Libertadorra, Simón Bolívarra emlékezve.

A Misión Simoncito a korai neveléssel foglalkozik, ingyenes nappali ellátást és óvodai szolgáltatásokat nyújt egy és hat év közötti gyermekeknek.

Az állami általános iskolák mindegyike fel van szerelve „Canaimitas”-nak (Kis Canaimák) hívott mini Canaima laptopokkal, hogy bevezessék a venezuelai gyerekeket az információs technológia rejtelmeibe. A „Canaimita” különösen felhasználóbarát, mind méretében, mind pedig a tartóssága szempontjából. Vezeték nélküli internet-hozzáféréssel és merevlemez helyett flash memóriával rendelkeznek.

A Canaima számítógépeket Portugáliában gyártják, és Linux operációs rendszerrel működnek. Software-jüket az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Információs Technológiai Központ venezuelai mérnökei tervezik. Ez az interaktív software segít a gyermekeknek felkészülésben a nyelvtan, a történelem, a matematika és a természettudományok területén. Az általános iskolai tanárok szakmai műhelyek keretében ismerkednek meg a laptopok használatával, amelyeket aztán felhasználhatnak az oktatási programjukban.

2011-ben a bolivári kormány 194 millió bolivárt költött új általános iskolai tankönyvek nyomtatására, a nyelvtan, az irodalom, a matematika, a természet- és a társadalomtudományok tantárgyakhoz. Ezekből az új tankönyvekből összesen tizenkét millió darabot juttattak el az ország minden általános iskolájába. Természetesen minden gyermek ingyen kapta meg a saját példányait.

„Ez a különbség a kapitalizmus és a szocializmus között” – mutatott rá Hugo Chávez. „Most már képesek vagyunk több millió könyvet szerkeszteni, a Canaima számítógépeink is megvannak. Mindezen eszközök és technikák szükségesek ahhoz, hogy tanítsuk az iskolás gyerekeinket.”

2012. szeptember közepén egy hosszú, két hónapos nyári vakáció után több mint négymillió venezuelai gyermek tért vissza az óvodájába vagy az általános iskolájába. A középiskolák egy héttel később nyitották meg a kapuikat.

A kicsiknek az új 2012-2013-as tanév egy „Fiesta Escolar”-ral (Iskolai Fieszta) kezdődött, hogy megünnepeljék az új életszakaszba lépésüket. A fiesta célja az volt, hogy örömet adjon nekik és növelje a sikerélményüket.

„Aprender para el vivir viviendo” (megtanulni élni az életet) volt az iskolai fiesta jelmondata, amely kulturális, rekreációs és sportprogramokat kínált. Szülők, tanárok és a közösségek képviselői is meghívást kaptak rá, és különböző feladatokkal bízták meg őket ennek a különleges napnak az előkészítésében.

A venezuelai Oktatási Miniszter, Maryann Hanson elmondta, hogy 27 új iskolát nyitottak a 2012-2013-as tanévben: hét „Simoncitót”, tizenkét általános és nyolc középiskolát.

Miután minden állami általános iskolát ellátott „Canaimitákkal”, a bolivári kormány elkezdte felszerelni a középiskolákat is Canaima laptopokkal.

Maryann Hanson büszkén jelentette be, hogy az évismétlési és a kimaradási arány a középiskolákban az elmúlt tizenhárom évben 50 százalékkal csökkent, „a bolivári kormány egy sor intézkedésének köszönhetően, amelyek a bennmaradás garantálását irányozta meg”. Az 1998-1999-es tanévben a kimaradási arány 15 százalékos volt, az évismétlési pedig 11 százalék.

2010-2011-ben ezek egyenként 7,7 illetve 5,9 százalékra csökkentek, mondta az oktatási miniszter.

Beszámolt arról, hogy jelenleg 7.785.711 tanulója van Venezuela közoktatási rendszerének óvodai, általános és középiskolai szinten, továbbá speciális és műszaki iskolákban.

Venezuela oktatási törvénye szabályozza az összes állami és magánegyetemhez való hozzáférést is. Minden végzős középiskolai diáknak garantálja az automatikus felvételt, aki teljesíti az alapvető tanulmányi és viselkedési követelményeket. Egy felvételi teszt méri fel az érdeklődésüket és az erősségeiket, hogy ez alapján elhelyezzék őket a megfelelő egyetemi programokba.

2003-ban létrehozták a Misión Sucrét, ami állami egyetemi ösztöndíjakat ad, különös figyelmet fordítva a szegény néprétegekre. Az igen drága magán- és autonóm egyetemek ellensúlyozására új, állami bolivári egyetemeket alapítottak, például a Venezuelai Bolivári Egyetemet (UBV) Caracasban, amely állami egyetem szorosan együttműködik a Misión Sucre ösztöndíjprogramjával.

További ismert bolivári egyetemek a Fegyveres Erők Nemzeti Kísérleti Egyeteme (UNEFA), a Nemzeti Művészeti Egyetem, a Sur del Lago-i Nemzeti Kísérleti Egyetem és a Déli Emberek Sportegyeteme. Végül, de nem utolsósorban van egy őslakos egyetem is, amelynek egyik kampusza Amazonas államban, a másik pedig Bolívar államban található.

Venezuelában a bolivári kormány szubvencionálja a könyvnyomtatást, úgyhogy az „írástudatlanságtól mentes terület” talán nemsokára átfordul a lelkes olvasók területévé. A kormány tulajdonában álló kiadó alapítványok olyan hihetetlenül alacsony áron adnak ki és árulnak könyveket, hogy azok megvásárlását mindenki megengedheti magának.

A klasszikus spanyol és latin-amerikai irodalom mellett, fikciós és dokumentum jellegű gyűjtemények kínálnak könyveket a venezuelai kultúráról, történelemről és hagyományokról. Ezek beszerezhetők a kormány által működtetett Libreria del Sur könyvesboltokban és népi könyvvásárokon.

Ezek közül a könyvvásárok közül a legizgalmasabb a Caracasban megrendezett Filven (Venezuelai Nemzetközi Könyvfesztivál). A diákok a tanáraikkal ellátogatnak a Filvenre, akik felhasználják a vásár nyújtotta oktatási programokat.

Külföldi szerzők és kiadók, diákok, magánszemélyek és turisták egyaránt látogatják a Filvent, hogy felolvasásokon, workshopokon és koncerteken vegyenek részt, vagy csak egyszerűen böngésszen a több ezer könyv között. Kávé és arepa standok is vannak.

A Filven szó szerint paradicsom fiatalok és idősek számára egyaránt, csillogó ékköve a művelt, irodalmi Venezuelai Bolivári Köztársaság koronájának.

Olivia Kroth