Mexikói és kínai tudósok közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya feltárta Kína latin-amerikai befektetéseinek jelenlegi tendenciáit, és azokat a szektorokat, amelyek valószínűleg a jövőben előtérbe kerülnek.

Hszu Si-cseng, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia  Latin-Amerika Tanulmányok Intézetének, és Enrique Dussel, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem munkatársa tanulmányának címe: „A kínai közvetlen külföldi befektetések Latin-Amerikában és a Karib-térségben (2000-2011): a legfontosabb tendenciák és eredmények”.

A kutatás megmutatta, hogy a befektetések eddig az energia és a nyersanyagok területére koncentrálódtak, és ennek a fő haszonélvezői Brazília, Argentína és Venezuela voltak. Brazíliának jelentős vasérc- és olajtartalékai vannak, Venezuela pedig a világ egyik legnagyobb olajtermelője, amely kiegészíti Kína elsődlegeserőforrás-szükségleteit, amelyek a további növekedéshez és iparosodáshoz kellenek. Ezekhez képest a Mexikóban történő beruházások 2011-ig alacsony szinten mozogtak. Azonban a jelentés azt jósolja, hogy az elkövetkezendő években növekedni fognak a beruházások az infrastruktúrába és a technológiába.

A beszámoló azt a kínai stratégiát is elemezte, ahogyan belép a latin-amerikai gazdaságokba: „2006 óta, a kínai multinacionális cégek általában közvetlenül vásároltak meg magáncégeket, illetve más multinacionális cégekkel együtt vegyesvállalatokat, ahogyan ezt éppen kívánatosabbnak tartották…Például Brazíliában a kínai olajcégek a spanyol Repsollal és a norvég Statoillal társulva működtek.”

A befektetések diverzifikációja üdvözlendő fejlemény lenne azoknak, akik azzal vádolják a nagy kínai keresletet, hogy az a latin-amerikai gazdaságokat az elsődleges árucikkek exportjától függővé teszi, és aláássa a latin-amerikai áruipart azáltal, hogy elárasztja a piacot olcsóbb rivális termékekkel. Valóban, a tervek már ebbe az irányba mutatnak; a Foton Motor Co. autógyártó 300 millió dollárt fektetett egy gyárba a brazíliai Bahíában, miközben a kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao egy 5 milliárd dolláros együttműködési alapot ajánlott fel, valamint egy 10 milliárd dolláros hitelkeretet az infrastruktúra és az építkezés finanszírozására.