A Szövetségi Választási Bíróság hivatalossá tette a július elsejei mexikói választások végeredményét. Enrique Peña Nieto Mexikó új megválasztott elnöke, azonban decemberi kormányra kerüléséig szembe kell néznie a személye és pártja elleni tüntetésekkel. Megoszlik az ellenzékbe került pártok véleménye, míg a jelenleg kormányzó PAN elfogadja Nieto győzelmét, a baloldal jelöltje Andrés Manuel López Obrador civil ellenállást szervez, és továbbra sem ismeri el az eredményt.
A mexikói Szövetségi Választási Bíróság (TEPJF) érvényesnek nyilvánította a július elsejei elnökválasztás eredményét, Enrique Peña Nieto (EPN) már hivatalosan is Mexikó megválasztott elnöke.
A bíróság döntését azután hozta, hogy csütörtökön elutasította a baloldali pártok koalíciójának, a Haladó Mozgalomnak (Movimiento Progresista - MP) a választás érvénytelenítésére vonatkozó kérvényét. A TEPJF szerint a "Haladók" jelöltje, Andrés Manuel López Obrador (AMLO) által benyújtott bizonyítékok nem támasztják alá azt, hogy a választások győztese, Enrique Peña Nieto és pártja szavazatokat vásároltak, valamint, hogy túllépték a választási kampány finanszírozására megszabott pénzkeretet.
Az ötórás vita során a TEPJF hét bírája egyenként mondta el érveit. Az ítélet kitér a baloldal által július közepén benyújtott érvénytelenítési kérelem pontjaira, a feltételezett titkos propagandára, az elnökjelöltek egyenlőtlen médiaszereplésére, a közvélemény-kutatások manipulálására, a szavazatvásárlásra, valamint az ajándékkártyák ügyére. A döntéshozók véleménye szerint a Haladó Mozgalom nem sorakoztatott fel olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák az alkotmánysértést, sem pedig azt, hogy a győztes Intézményes Forradalmi Párt (PRI) megvett volna ötmillió szavazatot.
Megosztott ellenzék
López Obrador nem fogadta el a választási bíróság döntését, továbbra is érvénytelennek tartja az eredményt, Enrique Peña Nietót nem ismeri el az ország elnökeként, és polgári engedetlenségre szólította fel a támogatóit. „Nem tudom elfogadni a döntés t. (...) A választások nem voltak sem tiszták, sem szabadok, sem pedig hitelesek. (...) Nem fogok elismerni egy olyan illegitim hatalmat, amely szavazatvásárlásból, valamint más súlyos alkotmány- és törvénysértésekből ered.” - nyilatkozta egy sajtótájékoztatón. „A civil engedetlenség egy becsületre méltó kötelesség, amikor a nép reményének és boldogságának tolvajai ellen irányul.” – mondta, noha egyedül nyilatkozott, ezért nem tudni, hogy a koalíciót alkotó pártok támogatják-e az álláspontját és javaslatait. AMLO elmondta, hogy szeptember 9-én Mexikóváros főterén, a Zócalón ismerteti a további lépéseket, hat évvel ezelőtt is ott intézett felhívást a békés polgári ellenállásra.
A kormányzó Nemzeti Akció Pártja (PAN) részéről Juan Molinar Horcasitas a kormányzati kommunikációért felelős titkár tartott sajtótájékoztatót, amelyen közölte, hogy pártja sem ért egyet a bíróság döntésével, és ragaszkodnak a július elsején történt szabálytalanságok további vizsgálatához. A PAN politikusai ugyanakkor részt vesznek december 1-jén a Kongresszusban, Enrique Peña Nieto kinevezésén, mert azt alkotmányos kötelességüknek tekintik. Horcasitas elmondta, hogy várják a baloldali pártok reakcióját, de a Nemzeti Akció Pártja nem fog Obradort követve az utcára vonulni. Felipe Calderón hivatalban lévő elnök telefonon gratulált Peña Nietónak, aki jövő héten látogat el a Los Pinos elnöki palotába.
Az ülések alatt több százan tüntettek a TEPJF épületei előtt, voltak, akik a védősáncokat is felborították. A döntések kihirdetése után a Yo soy 132 mozgalom tagjai országszerte utcára vonultak, hogy tovább tiltakozzanak a PRI visszatérése ellen. A legnagyobb megmozdulás Mexikóvárosban zajlott, a mozgalom tagjai "A demokrácia gyászmenete" néven az UNAM egyetemvárosától a választási bíróság épületéig mentek, körülbelül kétezren gyűltek össze. Szombatra különböző civil szervezetek is megmozdulást jelentettek be, ez is jelzi, a kampány vége óta tartó PRI ellenes demonstrációk folytatódnak, és ha nem is gátolják meg, de megnehezítik a 12 év után ismét kormányra kerülő párt kormányalakítását.
Régi-új tervek
Enrique Peña Nieto pénteken, a TEPJF épületében vette át azt a dokumentumot, amely hivatalosan is elnökké nyilvánítja. Első elnöki beszédében "kritikus és nyílt" kormányzást ígért. "A július elsejei demokratikus esemény normálisan, békés és rendezett formában zajlott. A polgárok választása volt, amelyen 50 millió mexikói döntött arról, hogy milyen jövőt akar országunknak." - mondta a választásokról, melynek lebonyolító intézményeit "erősnek" nevezte. EPN elismerte a többi párt munkáját is, szerinte az ideológiai különbségek ellenére közös hasonlóság, hogy mindannyian a legjobbat akarják Mexikónak, mint kampánya során sokszor, most is a többi politikai erővel való együttműködést hangsúlyozta.
Végül megfogalmazta a következő lépéseket: "...következő napokban bemutatom a reformtervet arra vonatkozóan, hogy megalapítsuk a Nemzeti Korrupcióellenes Bizottságot, erősítsük az államokban és megyék átláthatóságát és létrehozzunk egy bíróságot, amely felügyeli a kormányzati reklámszerződéseket a médiában. " Nieto szerint "Mexikónak mély változásokra van szüksége a biztonság, a társadalmi fejlődés, az oktatás, a gazdasági fejlődés és a nemzetközi képe" terén. Az új államfő elmondta, hogy a turisztikai szektornak nagy szerepet szán az ország feltörekvő hatalommá válásában.
Súlyos örökség
EPN beszéde alapján idilli hat év jöhetne el a latin-amerikai ország életében, a néhány területet érintő jelenlegi krízis azonban még fejtörést okozhat a december elsején hivatali idejét kezdő új kormánynak.
Milyen országot örököl Enrique Peña Nieto és az Intézményes Forradalmi Párt, teszi fel a kérdést a BBCMundo egyik cikke. A világgazdasági válság nem érintette akkora mértékben Mexikót, mint Európa országait, a hazai gazdaság adatai azonban nem túl kedvezőek. A Nemzeti Politikai Értékelő Bizottság szerint 52 millió ember él szegénységben, a munkanélküliség a gazdaságilag aktív társadalom körében 4,8 százalék, noha a Nemzeti Földrajzi és Statisztikai Intézet 14 millióra becsüli a feketegazdaságból élők számát.
Az ország jelenlegi legnagyobb problémája az erőszakhullám, a drogháború áldozatainak számáról civil szervezetek azt mondják, hogy 60 ezernél is több, mellette körülbelül ötezer az eltűntek száma. Felipe Calderón kormánya (PAN) ebbe a háborúba bukott bele, 2006-os hatalomra kerülésének kezdetén négy drogkartell működött az országban, ma már legalább hét kábítószercsempész szervezet működik. Évente tiltott tevékenységből tízmillió dollár kerül az államkasszába, az USA számításai szerint a valódi érték ennek a háromszorosa.
A külügyi kapcsolatok terén a PAN 12 évének vegyes a mérlege, általánosságban a legszorosabb viszonyt az USA-val alakították ki, voltak diplomáciai incidensek Kubával, a két ország közötti fagyos viszonyt azonban mára már sikerült enyhíteni. Calderón kormánya valamelyest nyitott Közép-Amerika és Venezuela felé is, szakértők szerint ez mégsem elég, mert Mexikó helyett Brazília használta ki a Latin-Amerikán belüli kereskedelmi tereket.
A választások végeredményének hivatalossá válásával megkezdődik az átmeneti időszak (proceso de transición), amelynek során a szövetségi kormányt átadják a megválasztott elnök csapatának. A Kongresszusi abszolút többség híján, a személye és pártja elleni tüntetések idején, és a főváros baloldali polgármesterével együtt nem lesz könnyű Enrique Peña Nieto dolga. Az égető problémák megoldása mellett meg kell győznie kritikusait, hogy pártja módszerei eltérnek azoktól, amelyeket 71 év alatti uralma alatt alkalmazott, amelyekhez, ha akarna sem térhetne vissza, mivel a mai Mexikó teljesen más ahhoz az országhoz képest, amelyet a PRI virágkorában irányított.
Írta: Balla Zsuzsa
Forrás: kitekintő.hu
Kapcsolódó cikkeink: