A paraguayi elnököt, Fernando Lugót a kongresszus egy rendkívül gyors, alig 24 óra alatt lezajló vádeljárás keretében elmozdította a pozíciójából. Ez a manőver a 2008-ban kezdődött demokratikus folyamat elleni puccsnak tekinthető.

Szociális mozgalmak tüntetnek a Kongresszus előtt, valamint számos pontján az országnak.

Ez az összeesküvést a nagyobb paraguayi politikai pártoknak a június 15-i curuguaty mészárlással kezdődő politikai destabilizációs folyamat utolsó lépéseként kell értelmezniük.

A tények, Curuguatytól kezdve, az ellenzék magas szintű összeesküvésére és a terv kivitelezésére utalnak. A mészárlás, amely a földtelen parasztok egyik táborában egy rendőrségi művelet közben történt 17 halálos áldozatot, 11 paraszt és 6 rendőrtiszt életét követelte. Ezenkívül nyolcvanan megsérültek. 54 embert tartóztattak le nagyon súlyos vádakkal.

Megpróbáljuk végigvenni az események láncolatát, amelyek megrázták az országot, kezdve a curuguaty halottaktól Lugo elmozdításáig.

A curuguaty események háttere

Az északkelet Paraguayban, a brazil határ közelében lévő Canindeyú körzetben a föld nagymértékben szójatermesztők kezében összpontosul, gyakoriak a marihuána ültetvények, és kábítószer- és fegyvercsempészet zajlik.

Blas N. Riquelme egyike az ország leggazdagabb embereinek, a Colorado Párt egykori szenátora, földbirtokos, akinek szupermarketlánca és számos más élelmiszeripari vállalata van. Blas N. Riquelme fondorlatosan jutott hozzá olyan 50 ezer hektár földhöz, amit a Stroessner diktatúra 1969-es földreformja a szegény parasztoknak szánt. Az ebül szerzett földek ügyéről beszámolt az Igazság és Jog Bizottság jelentése is 2008-ban.

A diktatúra 1989-es bukása óta, a helyi parasztok azért harcolnak, hogy visszakapják ezeket a földeket. Két hónappal ezelőtt egy 60 földtelen parasztból álló csoport elfoglalt kétezer hektár földet Marina Cue körzetben. Ezek az emberek nem tartoztak semmilyen különösebb parasztszervezethez.

A curuguaty mészárlás

Június 15-én, pénteken a bűnüldöző hatóságok két csoportja, a GEO különleges erői és a rendőrség csupán egy házkutatási paranccsal behatolt Marina Cue-ba. Az első csoport a táborba ment, hogy beszéljen a parasztokkal. A rendőrök gyanúsan mögöttük álltak. Kavarodás tört ki, és váratlanul a távolból lövések dördültek. A GEO erők parancsnoka és a helyettese voltak az elsők, akik a földre zuhantak.

Az ezt követő csata közben a Különleges Műveleti Erőktől helikoptereken erősítés érkezett, és lángszórókkal és könnygázzal szétzavarták a parasztokat. Az eredmény 11 halálos áldozat a parasztok között és 6 halott rendőr.

Az események utáni első 24 órában a rendőrség és a katonaság körülvette és lezárta a területet, senkit nem engedve be oda. Az asuncióni támogatással rendelkező emberi jogi aktivisták első csoportját a rendőrség több órán keresztül fogva tartotta. A fővárosban a parasztvezetők továbbra is készültségben voltak, Curuguatyban a helyiek arra panaszkodtak, hogy a hatóságok a túlélőkre és a térség bármilyen parasztaktivistájára fegyverrel vadásznak. A rendőrség felégette a tábort, minden bizonyítékot megsemmisített. Ez idő alatt ügyészek nem léptek be a területre, hogy megfigyeljék a történéseket, és bizonyítékokat gyűjtsenek. Feltételezések szerint a rendőrség ekkor távolította el a holttesteket, és megsemmisített minden bizonyítékot.

A sebesülteket, akik kórházba mentek, letartóztatták és rendőrőrsökön lévő magánzárkákban helyezték el. Néhány hozzátartozót és helyieket, akik a kórházakban vagy a rendőrkapitányságokon érdeklődtek az áldozatok után, szintén letartóztattak. Ügyvédeket és emberi jogi szervezetek nem léphettek velük kapcsolatba.

Szombaton, 16 családtag és médiamunkás áthatolt a rendőrségi kordonon, bejutott a parasztok táborába, ahol túlélők után kutattak valamint olyan sérültek után, akik még esetleg rejtőzhetnek. Helyi őslakosok is beszálltak a keresésbe. A hétvége folyamán erős esőzések voltak, ami majdnem lehetetlenné tette a műveletet; ettől függetlenül két parasztnak találták meg a testét. Az emberi jogi és paraszt szervezetek információi szerint: „ezeket a testeket elmozdították onnan ahol megölték őket, mivel nem volt vér a környéken. Állítólagos gerillaruhába voltak öltözve, nem sokkal régebben keletkezett kínzás- és kivégzésnyomok voltak a testükön, friss vér és lőtt sérülések a fejükön és a nyakukon, és a mögöttük lévő sörétes fegyvereket nem használhatták, mivel azok rövid hatótávolságú fegyverek voltak, amelyek sörétet lőnek ki, vagyis ezek nem okozhatták a halott rendőrök nagy távolságból szerzett sérüléseit.”

A keresőbizottság katonai fegyverek nyomaira bukkant, olyan fegyverekére, amilyeneket nem használnak a parasztok. A gyanú szerint földtelen parasztokból álló csoport mellett volt egy beszivárgott másik csoport, ami lesben állt és megölte a rendőröket. A paraszt szemtanúk megerősítették ezt az információt. Arról számoltak be, hogy egy másik csoport férfi is a közelben táborozott a korábbi napokban, nehézfegyverekkel, és ők lőttek. Az ő akcióik nem felelnek meg azoknak a módszereknek, amelyeket a parasztok alkalmaznak a földért folytatott harcukban. Felmerülhet a kérdés, hogy kik lehettek ezek az emberek: Esetleg Blas Riquelméhez köthető orgyilkosok, a határon működő maffiózók, félkatonai szervezet tagjai vagy gerillák voltak? Ami világosnak tűnik az az, hogy nincsenek a meggyilkoltak, a bebörtönzöttek vagy a vád alá helyezettek között. Sok bizonyítékot, ami azonosíthatta volna őket, megsemmisítettek.

Mindeközben az ügyészség 54 személy ellen emelt vádat. Legtöbbjük parasztszervezetek tagjai vagy az elhunytak hozzátartozói, akik nem voltak a táborban a mészárlás idején. Minden vád nagyon súlyos, például minősített emberölés és szándékos emberölés, valamint magánterület elfoglalása, amelyekért akár 30 éves börtönbüntetés is kiszabható.

Jelenleg csak 12 személyt tartóztattak le és helyeztek vád alá, többen  közülük börtönben vannak. Számos kiskorú is érintett, köztük egy 16 éves sebesült lány és a csecsemője. A fogva tartottakon kínzásnyomok láthatóak, és sokukat akkor tartóztattak le, amikor a rendőrségen érdeklődtek a barátaik és rokonaik után. A tehetetlenség és a védtelenség érzése miatt a helyiek nem merik elhagyni az otthonaikat. Egy be nem jelentett ostromállapot van Curuguatyban.

A foglyokat a rendőrség rabolja el

Június 17-én, vasárnap, az elnöki kabinet titkára, Miguel Ángel López Perito és az egészségügyi miniszter, Esperanza Martínez Curuguatyba utazott, hogy személyesen értékelje a helyzetet. Ezt megelőzően a rendőrség a fogvatartottakat átszállította a rendőrőrsökről más büntetés végrehajtási intézetekbe, úgyhogy a két miniszter nem láthatta őket. A fogvatartottakat a rendőrség szó szerint elrabolta.

Tisztviselők, családügyi és szociális mozgalmak találkozókat tartanak, ahol közzéteszik a követeléseiket, amik a következők:

• Vessenek véget az üldözésnek és engedjenek el minden foglyot;

• Az áldozatok családjai kapjanak kártérítést;

• A Marina Cue-i elorzott földeket adják át egy modell földművelő-telep létrehozására.

Egy június 19-i konferencián, Emilio Camacho, a Paraguayi Földintézet (INDERT) revizora megerősítette, hogy Blas Riquelmének nincs jogcíme a kétezer hektáros földterülethez; a folyamatban lévő tulajdoni per még mindig nem hozott megoldást. Ez bizonyítja a paraguayi jogrendszer szabálytalanságát és részrehajlását (a földbirtokosok irányába): házkutatási parancsokat és kilakoltatási határozatokat írnak alá földjogcím nélkül.

Lugo átadta az elnyomó szervezeteket a coloradóknak

A Curuguatyban történtek miatt Lugo leváltotta Carlos Filizzola belügyminisztert, és a helyére a korábbi főügyészt, Candia Amarillát nevezte ki. Államügyészi hivatali ideje alatt, Amarilla a szociális szektorok üldöztetéséről és kriminalizálásáról volt hírhedt.

Amarilla Kolumbiában kapott képzést, és a Kolumbia Terv paraguayi bevezetésének egyik támogatója. A Colorado Párnak is tagja. Még tovább rontva a helyzeten, Lugo leváltotta az országos rendőrfőkapitányt, és Moran Arnaldo Sanabriát, azt a parancsnokot tette a helyére, aki curuguaty rendőrségi művelet felelőse volt. Mindkét tisztségviselő nyilvánosan elutasítják a szociális mozgalmak és a számos politikai szervezet is. Amarilla bejelentette az előző miniszter által bevezetett a kilakoltatási „protokoll” végét, amely értelmében párbeszédet kezdeményeztek a civil szervezetekkel az akciók megkezdése előtt. Amarilla azt mondja, hogy a mandátuma alatt a jogérvényesítés erős kézzel történik majd.

Ezzel a két kinevezéssel Lugo átadta az elnyomó szervezeteket a Colorado Pártnak. Nyilvánvaló, hogy egyezett ki ezzel a két jelölttel, hogy elkerülje a politikai felelősségre vonást. Azonban ezzel a lépéssel maga ellen fordította a Liberális Pártot, ami tárgyalásokba kezdett a Colorado Párttal és az oviedistákkal a politikai felelősségre vonás lefolytatásáról.

Június 21-én, csütörtökön népi mozgósítást hívtak össze a Marina Cue-i földekkel szemben. Több mint ezer ember gyűlt össze azzal a céllal, hogy újra elfoglalja a birtokot, egészen addig, amíg a foglyokat szabadon engedik, és a Marine Cue-i földet vissza nem adják a jogos tulajdonosainak, földtelen parasztoknak.

Ugyanazon a reggelen a Colorado és a Liberális Párt hirtelen megegyezett az oviedistákkal Lugo felelősségre vonásáról. Néhány órán belül vádeljárást mindkét pártnál elindították két órát adva az elnöknek pénteken, hogy megvédje magát.

Csütörtökön a szociális mozgalmak tömeges mozgósításra szólítottak fel a kongresszus épületével szemben. Csütörtök éjszaka kétezren aludtak a kongresszussal szemben lévő téren, és az ország minden tájáról érkeztek emberek Asunciónba. Parasztszervezetek az ország számos pontján állítottak fel úttorlaszokat.

Péntek délután, a szenátus egy abszurd és cirkuszszerű ülése után Lugót felelősségre vonják. A paraguayi parlamenti képviselők végül szétzúzták azt a demokratizálódási folyamatot, ami Lugo választási győzelmével kezdődött. Az ítélet kihirdetése után a megtorlás első hullámára egyből sor került a kongresszus körüli téren. És ez csak a kezdetét jelzi a szociális mozgalmak, különösen a parasztmozgalom elleni intézkedéseknek.

A nemzetközi szolidaritás döntő szerepet játszhat a paraguayi népi szektorok emberi jogainak védelmében. Felhívunk minden civil szervezetet, hogy legyen figyelmes arra, hogy mi történik ebben az országban.

Javiera Manuela Rulli és Reto Sonderegger