A Guatemalai Választási Bizottság elutasította az egykori first lady próbálkozását, mert szerintük „alapos a csalás gyanúja az ügyben”.
A politikus korábban férjétől - a jelenlegi elnök Alvaro Colomtól - is hajlandó volt elválni annak érdekében, hogy indulni tudjon a választáson. Az alkotmány ugyanis tiltja a közeli rokonok államfőként való jelölését.
Az ellenzék szerint Torres válópere cinikus politikai játszma volt a közeledő szeptemberi voksolás előtt. Májusban a guatemalai alkotmánybíróság egyébként elhárított minden jogi akadályt a válás lebonyolításához. Szerdán azonban a testület mégis megtagadta a volt first lady jelölti regisztrációját.
A kormánypárt frakcióvezető-helyettese, Christian Boussinot újságírói kérdésre elmondta: a bizottság döntése azon alapult, hogy a válóper egy „esetleges választási csalásra” adhat okot. A párt vezetősége a döntéssel kapcsolatban kijelentette, hogy azt tiszteletben tartják, de mindenképp fellebbezni fognak az ügyben.
Nem ez volt azonban az első fordulat Sandra Torres államfői posztért való küzdelmében. Szándékát, miszerint szeretne elválni férjétől, már nyolc évvel ezelőtt is bejelentette. A nemzethez intézett levelében a politikusasszony akkor úgy fogalmazott: "szerelmüket férjével képesek feláldozni az ország érdekében". Ellenzéki politikusok erre reagálva kijelentették: a lépés minden kétséget kizáróan az alkotmány kijátszására irányul, tehát választási csalás.
Torres egyébként jelentős szerepet játszott az elmúlt évek kormányzati munkájában, különösen a szociális felzárkóztatási programokban. Megválasztása esetén ő lehetne az első guatemalai nő, aki elnöki székbe kerül az országban. Közvélemény-kutatások szerint azonban jelentős a lemaradása ellenfelével, a jobboldali Otto Perez Molina ex-ezredessel szemben, aki kemény fellépést ígért az elharapódzó bűnözés ellen.
Guatemala 1996-ban, 36 éven át tartó véres polgárháborút követően, amerikai beavatkozással vált működő demokráciává. A harcok mintegy 200 ezer halálos áldozatot követeltek. A legnagyobb probléma az országban még mindig a társadalmi egyenlőtlenség kérdése. A szegénységi ráta főként vidéken, az őslakos maja közösségek körében tarthatatlan. A születéskor várható élettartam az egyik legalacsonyabb a világon. A szervezett bűnözés pedig egyre nagyobb méreteket ölt az országban, mivel Guatemala az Egyesült Államokba irányuló drogcsempészet összekötője.
A jelenlegi elnök, a baloldali-centralista Alvaro Colom 2008 óta irányítja az országot. Noha Colom nem tartozik Guatemala egyik őslakos közösségéhez sem, a maják megválasztásakor mégis felszentelték az államfőt. Colom a választások után megígérte, hogy kormánya az őslakosok érdekeit fogja képviselni, ráadásul harcolni fog a bűnbandák ellen is. 2009-ben az államfő egy gyilkossági ügyben is érintett volt, aminek kapcsán tüntetések törtek ki az országban az elnök lemondását követelve. Az ENSZ vizsgálata később tisztázta Colom szerepét az ügyben.