Simor András beszámolója

Ez év szeptember 22-én este érkeztem Caracasba, hogy mint acompanante internacional (nemzetközi kísérő), Venezuelában ezt a titulust használják a szokványos nemzetközi megfigyelő helyett, részese legyek a szeptember 26-án sorra kerülő Nemzetgyűlési Választásoknak.

A Poder electoral (ismét kevés volna, ha egyszerűen választási bizottságnak fordítanánk az annál jóval jelentősebb szervezet nevét választási hatalom helyett) szakszerű ismertetői mellett a napilapokból próbáltam tájékozódni a választási esélyekről.

A VEA című lap szeptember 22-i számában azt olvasom, hogy a szeptember 26-i szavazáson a nép saját magának jelöli ki, hogy milyen útra lép, Lázár és Iskarióti Júdás között választ.

"Nem egyszerűen képviselőválasztás lesz szeptember 26-án, hanem népi választás" - fogalmaz a VEA, és arra biztatja a választókat, hogy olyan hittel vegyenek részt a választáson, amilyen hit Simón Bolívart vezette az 1824-es junini győztes csata idején, vagy Ernesto Che Guevarát a bolíviai gerillaháborúban. Egy másik szerkesztőségi cikk címe: Ha győz az ellenzék… Ez az írás arra hívja fel a figyelmet, hogy a Venezuelai Egyesült Szocialista Párttal és szövetségeseivel szembeszálló Mesa de la Unidad (Az Egység Asztala) elnevezésű kis pártokból és párttöredékekből álló választási szövetség semmiféle kormányprogramot nem tett közzé, győzelmük esetén az országot valóságos káoszba taszítanák, egyedüli céljuk Hugo Chávez Frías elnök kiiktatása az ország politikai életéből. A revans szelleme vezeti őket.

Hatalomra kerülve ellenőrzésük alá vonnák a venezuelai kőolajipart, hogy a transznacionalista cégek kezére játszva kiszolgáltassák az Egyesült Államoknak, miként a Bolivári Forradalom előtti időszak népellenes kormányai cselekedték. No pasarán! - ismétli meg a cikk a spanyol polgárháború híres jelszavát, és hozzáteszi: No volverán! (Nem térnek vissza!) Egy másik felhívás a Bolivári Forradalom jelszavával zárul: Patria Socialista o Muerte! Venceremos! (Szocialista Haza vagy Halál! Győzni fogunk!)

A venezuelai kormány az ország kőolajipara bevételeinek tetemes részét a szegénység felszámolására, az egészségügyi rendszer kiépítésére, az oktatásügy fejlesztésére, kulturális és egyéb népjóléti intézkedések bevezetésére fordította a Bolivári Forradalom elmúlt, nyugalmasabb éveiben, a 2002-ben negyvennyolc óra alatt megbukott puccskísérlet és az azt követő olajszabotázs felszámolása óta.

A Bolivári Forradalom pártja magasra emelte a választási győzelem mércéjét, kétharmados többség elérésére, 110 képviselői hely megszerzésére törekedtek. "Így lesz igazán ízes a győzelem!" (victoria con sabor) - hirdette jelszavuk a választási kampány során. A mérce túl magas volt. A rendezett és átlátható számítógépes szavazás során, amely a választók ujjlenyomatát rögzítve teljes biztonsággal megakadályozza a visszaéléseket, 98 képviselői helyet szereztek az ellenzék 65 képviselői helyével szemben.

"Victoria sin sabor" (ízetlen győzelem) - fogalmaztam barátaimnak az egyébként biztos választási győzelem másnapján.

A választás utáni helyzetről október elején Chávez elnök a megválasztott szocialista képviselők előtt tartott beszédében adott elemzést. Kiemelte, hogy a szeptember 26-i választások részvételi aránya, a 66, 45 %-os részvétel a Bolivári Köztársaság demokratikus rendjének bizonyítéka. Az 1999-ben  a Nemzetgyűlésben 86%-os arányban elfogadott Bolivári Alkotmány az ország demokráciáját a participativa (részvételi) és a protagónica (ismét nehezen fordítható szó ez, annyit jelent, hogy a nép a demokrácia főszereplője) jelzőkkel különböztette meg a parlamentáris demokráciáktól.

Ha összevetjük ezt az arányt egy számunkra közeli parlamentáris demokrácia fővárosának önkormányzati választási adatával (37, 91%), akkor az utóbbit akár részt nem vételi demokráciának is nevezhetnénk.

Chávez elnök a kritika és az önkritika jelentőségére hívta fel a figyelmet a három R jelszavának jegyében (revisar: kritikailag ellenőrizni, rectificar: helyreigazítani, relanzar: újra támadni). A három R betűs jelszó hallatán egy pillanatig eszembe jutott a Kádár-korszak aczéli kulturális politikájának rosszemlékű három T-je (támogat, tűr, tilt), amelyekből a korszak baloldali ellenzékére, amely a szocialista irányultságot nem megváltoztatni, hanem hitelessé tenni akarta, többnyire az utolsó két T betűt alkalmazták. De csak egy pillanatig, majd irigykedve gondoltam arra, hogy ha egy mondatban kellene a különbséget megfogalmaznom, azt mondanám, hogy éppenséggel fordított folyamatról, és a fordított folyamatnak megfelelő jelszóról van szó.

Az ellenzéket szabatos szóval ellenforradalomnak nevezte, olyan erőnek, amely a szocialista irányultság visszafordítására törekszik, az a céljuk, hogy az országot a kapitalista restauráció irányába vezessék.  A "ki kit győz le" kérdését vetette fel beszédjében, és úgy fogalmazott, hogy ezzel az ellenzékkel permanens konfliktusban kell élni az átmeneti korszak egész időszaka alatt. Minden téren alapvető változásra, a szocialista irányultság radikalizálódására van szükség a demokratikus, Bolivári Forradalom teljes győzelme érdekében, a tőke erejének megtöréséhez, a társadalom tagjait hierarchizáló, egyenlőtlen munkamegosztás következményeinek felszámolásához.

Mészáros István A tőkén túl című, végre magyarul is olvasható nagy művére hivatkozott, amely széleskörűen vizsgálja, hogyan éli túl a tőke a politikai vereséget, és hogyan alakítja ki az elitrétegek, a bürokrácia révén azt az újburzsoáziát, amely a régivel egyesülve és a külföldi támogatók segítségét élvezve visszafordíthatja az átmeneti korszak irányát. A legfelsőbb vezetés ezért fordul minden kérdésben a nép legaktívabb osztagaihoz, hogy a szocialista kommunák és az ország életét átalakító politikai, gazdasági, oktatásügyi, egészségügyi és egyéb programok (úgynevezett missziók) segítségével folyamatosan mozgósítsa a tömegeket céljai elérésének érdekében.

A venezuelai választásokat követő napok légkörét a szeptember 30-án kirobbant és kilenc óra alatt vereséget szenvedett ecuadori puccs hírei határozták meg.

"El kell ismernem, hogy az ecuadori nép és hadsereg megdöntötte a mi rekordunkat" - írta Chávez elnök a Chávez sorai címmel megjelenő, hagyományos cikksorozatában, arra utalva, hogy 2002-ben a venezuelai ellenzék két napig ünnepelte győzelmét, negyvennyolc órán át kiérdemelve az Északi Óriás elismerő nyilatkozatait. A 21. században ez a puccskísérlet volt az Egyesült Államok negyedik veresége Latin-Amerikában, megbukott a venezuelai, bolíviai, ecuadori puccskísérlet, nem sikerült a kolumbiai-venezuelai háború kirobbantásának terve sem. Mintha a 21. század mégsem a neoliberális kapitalizmus diadalmenete volna.

Október 4-én Venezuela békés tanévnyitóra ébredt. Az első és második elemi osztályos kisgyerekek közt a kormány több mint 500 000 számítógépet osztott szét személyi ajándékként, nem csupán iskolai használatra, mesékkel, színes programokkal, hogy az írásolvasás teljes elsajátítása után más, számítógépes programokkal kiegészítve használhassák tudásuk gyarapítására. A 27 milliós Venezuelában az elemi, középiskolai és egyetemi tanulmányokat folytató fiatalok száma együttesen 9 millió. Simón Bolívar nevelője, Simón Rodríguez, a trópusi Rousseau elégedett volna a mai Venezuelában.

Simor András