Dilma Rousseff az új brazil elnök

Nem ok nélkül nevezi már a nemzetközi sajtó a világ legbefolyásosabb asszonyának a megválasztott brazil elnököt. 2011 januárjától ő vezeti nemcsak Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országát, ami a világ ötödik legmagasabb népességszámmal rendelkező nemzete, ahol több mint 169 millióan laknak, de ami a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága is.

Elérzékenyült október 3-án este a 62 éves közgazdász Dilma Rousseff, amikor kihirdették a választások végleges eredményét. A szavazók őt választották meg Brazília első női elnökének, 56-44 arányban győzte le vetélytársát, José Serrát. (cikkünket a brazil elnökválasztási kampányról, a Lula megy, a rendszer marad címmel lásd a Latin-Amerika folyóirat első számában)

Brazília első elnöknője

A második fordulón Rousseff szerezte meg a voksok közel 56%-át, így Argentína, Costa Rica (és korábban Chile) után újabb elnöknővel gazdagodott a latin-amerikai politikai paletta.

A bolgár ügyvéd-vállalkozó apa és egy brazil tanítónő lánya jómódban élt, hagyományos, sőt felső középosztálybeli nevelést kapott, és hatottak rá a kor politikai ellentétei. A nagyon művelt és határozott diáklány, Dilma nemcsak kapcsolatba került a városi gerillák több csoportjával, hanem be is választották a vezetőségbe. A katonai diktatúra (1964-1985) idején letartóztatták, 1970-től több mint két éven át tartották fogva, és meg is kínozták.

Mi lesz?

Rousseff megválasztása valószínűleg egyet jelent a lulai diplomácia folytatásával, azonban nemzetközi szakértők úgy vélik, hogy nem lesz annyira kezdeményező és megnyerő, mint elődje, a leköszönő és hallatlan népszerűségnek örvendő Luiz Inácio Lula da Silva elnök.

Dilma asszony már első beszédében megígérte, hogy folytatja elődje politikáját, sőt már ki is jelölte tevékenységének két fő irányát, a szegénység elleni küzdelmet és a gazdasági stabilitást.

Valószínűleg Rouseff az Egyesült Államok ellenében inkább a dél-amerikai integráció elmélyítését fogja szorgalmazni, természetesen ez nem jelenti az amerikai vagy az európai partnerek elhanyagolását, csupán annyit, hogy az politikusnő az imperializmussal szemben a szolidaritás mellett teszi le a voksát.

Energiaügyi miniszterként szerzett tapasztalatainak köszönhetően talán újabb lökést ad majd a dél-amerikai energetikai együttműködésnek, melyre a térségnek égető szüksége van.

Fontos cél lehet: Brazília egyik régóta dédelgetett álma bekerülni az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai közé, így minden adandó alkalommal a szervezet reformjáért emel szót, s támogatókat keres, akik a hatalmas dél-amerikai országnak is örökös helyet biztosítanának a BT-ben.