A kubai Nemzeti Választási Bizottság elnöke, Alina Balseiro Gutiérrez egy hétfői havannai sajtótájékoztatón elmondta, hogy az előzetes eredmények szerint a 8,7 millió választópolgár 84,4 százaléka vett részt a vasárnapi népszavazáson. Közülük 86,85 százaléknyian szavaztak az új alkotmány mellett, kilenc százalékuk ellene, és 4,5 százalékuk adott le érvénytelen szavazatot vagy hagyta üresen a szavazólapot.

A közösségi médiában megjelent beszámolók is megerősítették a végeredményt. Az egyik független kubai online újság arra kérte a helyieket, hogy küldjék el lefényképezve a szavazócédulákat, és a beérkezett képek a végeredményhez hasonló elsöprő támogatásról tanúskodtak.

Magas volt a részvétel az alkotmányról szóló népszavazáson, és a többség támogatta a dokumentumot - Fotó: ACN

Az ország középső részén lévő Villa Clara tartomány egyik választókerületéből érkezett beszámoló szerint az új alkotmány mellett 414-en szavaztak és 66-an ellene, a legnyugatibb Pinar del Ríóban pedig 298 igen és 18 nem szavazatról számoltak be. A választók 24 ezer szavazóhelyiségben adhatták le voksukat.

A Kubai Kommunista Párt főtitkára, Raúl Castro Havanna Playa nevű kerületében szavazott, majd elbeszélgetett a szavazóhelyiséget „őrző” úttörőkkel és a szavazni érkezőkkel.

A vasárnapi népszavazás előtt hónapokig folyt nyilvános vita alkotmánytervezetről, amit tavaly decemberben véglegesítettek. Ezt követően az interneten is kampány kezdődött, amely során voltak, akik „igen”, mások „nem” szavazat leadására, megint másik a szavazástól való távolmaradásra biztattak. Miguel Díaz-Canel, a minisztertanács elnöke miután leadta szavazatát, köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a népi konzultációkon és elment szavazni.

A kubai kormány szerint az új alkotmány egyszerre képvisel folytonosságot Fidel Castro néhai kubai vezető politikájával, és jelent alkalmazkodást a jelen kihívásaihoz. Salvador Valdés Mesa, a minisztertanács első alelnöke elmondta, hogy az új alaptörvény szövegét a konzultációk eredményének megfelelően hatvan százalékban módosították. William LeoGrande amerikai Kuba-szakértő szerint a dokumentum elfogadása legitimálja a gazdasági nyitást, illetve Miguel Díaz-Canel elnök és a forradalom utáni generáció vezető szerepét.

Az alkotmány jelentős gazdasági változtatásokat vezet be, melyek közül a legfontosabb, a magántulajdon elismerése, de ezenkívül szól a külföldi befektetésekről, a kisvállalkozásokról, a nemek közötti egyenlőségről, az internet szerepéről, a jogi védelem és a habeas corpus kérdéséről is. Ezenkívül létrehozza az elnöki poszt mellett a miniszterelnöki hivatalt is, és a felső vezetők kitölthető ciklusait két ötéves mandátumban korlátozza.

Az azonos neműek házasságának kérdése kikerült a dokumentumból, de a lehetőséget nyitva hagyták, mivel a szöveg a házasságot két személy kapcsolataként határozza meg. Emiatt a katolikus egyház és számos evangélikus a „nem” szavazat mellett kampányolt.

Forrás: Reuters/ACN

Összeállította: Latin-Amerika Társaság