Az 53 éves Lucio Edwin Gutiérrez Borbúa 2003. január 15. és 2005. április 20-a között volt Ecuador elnöke. Bár ő tagadja, minden valószínűség szerint ő áll a 2010. szeptember 30-i puccskísérlet mögött, amelynek során összehangolt akciókkal az ország rendőrsége, politikai pártjai, a katonaság bizonyos alakulatai és más szereplők kísérletet tettek Rafael Correa, Ecuador jelenlegi, demokratikus úton, nagy fölénnyel megválasztott elnökének eltávolítására.

Hogy az események mozgatórugóit illetve hátterét jobban megértsük, úgy gondoltuk, hogy bemutatjuk Lucio Gutiérrez politikai pályafutását, ami sok érdekes adalékkal szolgál a jelenlegi eseményekkel kapcsolatban is.

Gutiérrez prominens szereplője volt annak a népi felkelésnek, ami három órára Jamil Mahuad elnök helyébe lépett 2000 januárjában. Mahuad azután, hogy őslakos ecuadoriak ezrei tüntettek amiatt, hogy a kormányának támogatta a neoliberális gazdaságpolitikát, arra kényszerült, hogy otthagyja a hivatalát. Ahelyett, hogy feloszlatták volna a tiltakozókat, Gutiérrez ezredes és a hadsereg melléjük állt, és engedték nekik, hogy elfoglalják a parlamentet. Az Egyesült Államok nyomására, az őslakos mozgalom támogatásának hiánya miatt a juntát Carlos Mendoza tábornok feloszlatta, és a Kongresszus eztán Gustavo Noboa alelnököt javasolta az ország elnökének. A fegyveres erők Gutiérrezt hat hónapra börtönbe zárták, de végül elengedték, és nem kellett bűnvádi eljárással szembenéznie, holott közvetlen résztvevője volt a puccsszerűségnek, ami megdöntötte Ecuador demokratikus rendszerét.

A 2000-es tiltakozások résztvevőjeként, a Pachakutik mozgalom javaslatára Gutiérrez 2002-ben a Hazafias Társadalom Pártja jelöltjeként indult az elnöki posztért. A programjában a korrupció elleni harc és a neoliberális gazdasági reformok visszafordítása is szerepelt. Ecuador leggazdagabb emberét, a banánmágnás Álvaro Noboát győzte le a második fordulóban a népi szavazatok 55%-át megszerezve. Győzelmében szerepet játszott a baloldali és őslakos mozgalmakkal és pártokkal, az MPD-vel és a Pachacutikkal való partnersége.

Gutiérrez sok támogatóját vesztette el azért, mert támogatta az Amerikák Szabad Kereskedelmi Övezetét (FTAA), és mert gazdasági kérdésekben megtartotta status quót. Három hónap kormányzás után, Gutiérrez megszakította a szövetségét a baloldali pártokkal, egyezményt kötött a konzervatív Szociális Keresztény Párttal (PSC), és folytatta elődei gazdasági politikáját és szorosabbra fűzte országa kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Kormányát egyre több korrupciós és nepotizmusra vonatkozó vád érte. Két év után, Gutiérrez megszakította a szövetségét a PSC-vel is, ez pedig politikailag tovább gyengítette a kormányát.

2004 novemberében a korábbi baloldali támogatói összefogtak a konzervatív PSC-vel, azért, hogy erőfeszítéseket tegyenek, hogy felelősségre vonják őt különböző vádpontokban. A PSC Gutiérrezt sikkasztással vádolta meg, amiért közpénzeket, forrásokat használt fel a PSP jelöltjeinek érdekében a 2004-es választásokon. A felelősségre vonási procedúrák összeomlottak, amikor két törvényhozó szétszakította a pártszövetséget, és a procedúra folytatásához szükséges többséget nem sikerült elérni.

2004 decemberében Gutiérrez azt állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság elfogult a PSC javára. A politikai pártja - a PSP - az Álvaro Noboa-féle PRIAN-nal és az Abdalá Bucaram-féle PRE-vel együtt megszavazta a Kongresszusban a Legfelsőbb Bíróság átszervezését. Az ellenségei fenntartották, hogy az Alkotmány autonómiát ad a bíróságoknak és nem hatalmazza fel a Kongresszust, hogy beavatkozzon az ítéletalkotásba azáltal, hogy bírókat távolít el, vagy nevez ki. Gutiérrez PRE, a PRIAN és a PSP a szövetségeseit ültette bírói székbe azzal a világos szándékkal, hogy ejtsék a korábbi elnök, Abdalá Bucaram ellen felhozott vádakat. Őt az elnöksége alatt elkövetett több rendbeli korrupcióval vádolták, ami oda vezetett, hogy 1997-ben Panamába menekült, és ott is élt 2005 áprilisáig.

2005. április 15-én, növekvő politikai válság, és kormányellenes tiltakozások közepette Gutiérrez szükségállapotot vezetett be Quitóban, és visszavonta az új Legfelsőbb Bíróság kinevezését. Ez ellentmondásos lépés volt, ellentétes reakciókat váltott ki, és az elemzők diktatórikus tettként értékelték. A szükségállapotot április 16-án oldották fel, miután az állampolgárok nem tartották be, a hadsereg pedig nem volt hajlandó végrehajtani.

2005. április 20-án, egyhetes tömegtüntetések után Ecuador Kongresszusa (egy magánépületben tartott olyan rendkívüli ülésen összegyűlve, amelyen csak ellenzéki képviselők voltak jelen) annak alapján, hogy Gutiérrez elhanyagolta alkotmányos kötelességeit 602 szavazattal megszavazták Gutiérrez eltávolítását a hivatalából, és Alfredo Palacio alelnököt nevezték ki elnöknek.

Ugyanekkor az ecuadori Comando Conjunto de las Fuerzas Armadas (az Együttes Vezérkari Főnökségnek megfelelő katonai testület) nyilvánosan megvonta a támogatást Gutiérreztől, akinek nem volt más választása, mint helikopterrel elhagyni az Elnöki Palotát. A brazil nagykövet házában keresett politikai menedéket Észak-Quitóban, miután amikor megkísérelte elhagyni az országot egy repülőgép fedélzetén, a Quitói Nemzetközi Repülőtéren ezt feldühödött tiltakozók százai akadályozták meg, akik áttörték a repülőtéri biztonsági kordont és lezárták a kifutópályát.

Brazília politikai menedéket ajánlott fel Gutiérreznek, és elintézte a volt elnök elszállítását Ecuadorból. Gutiérrez 2005. április 24-én érkezett Brazíliába. Lemondott a menedékről és Peruba, majd pedig az Egyesült Államokba ment.

Szeptemberben az a hír járta, hogy Kolumbiában keres menedéket. Ezt október 4-én fel is ajánlották neki csak azért, hogy Gutiérrez lemondhasson róla október 13-án. Ezt követően, október 15-én saját elhatározásából visszatért Ecuadorba megfogadva, hogy "legális és alkotmányos eszközökkel visszaszerezi a hatalmat". A Mantában lévő Eloy Alfaro repülőtéren letartóztatták és egy quitói börtönbe szállították. Maximális biztonsági fokozatú cellába zárták azzal a váddal, hogy kísérletet tett Ecuador belső biztonságának felforgatására azáltal, hogy a nemzetközi médiában sorozatosan olyan kijelentéseket tett, hogy továbbra is ő az Ecuadori Köztársaság legitim elnöke.

2006. március 3-án egy bíró Ecuadorban megszüntette a Gutiérrez ellen felhozott vádakat, így kijöhetett a börtönből. 2006. október 15-én a pártja, a Hazafias Társadalmi Párt (PSP), amit a testvére Gilmar Gutiérrez vezetett, a harmadik helyet szerezte meg a választásokon a szavazatok 17%-ával.

A 2009-es elnökválasztásokon Lucio Gutiérrez a PSP zászlaja alatt indult az ország elnöki posztjáért. Az április 26-án tartott választásokon Rafael Correa mögött a második lett, a szavazatok 26,8%-ával. Gutiérrez választási csalásról beszélt annak ellenére, hogy az összes közvélemény-kutatás jóval a választások napja előtt Rafael Correa hatalmas előnyét mutatta, és az Európai Unió nemzetközi megfigyelői kijelentették, hogy a választási folyamat teljesen átlátható volt.

Gutiérrez a választások után azt mondta, hogy árnyékkormányt fog alapítani Rafael Correa elnök kormánya mellett, úgy hogy ha "az emberek lehetőséget adnak neki, akkor már tapasztalt testülete lesz".

2010. szeptember 30.

Correa elnök Lucio Gutiérrezt gyanúsította meg azzal, hogy ő állt a szeptember 30-i puccskísérlet mögött, amely során Rafael Correa élete is veszélyben volt.