Kolumbia befolyásos korábbi elnöke, Álvaro Uribe lemondott szenátusi mandátumáról, mivel a Legfelsőbb Bíróság vesztegetés és csalás gyanújával nyomozást kezdeményezett ellene. Uribét tartják az ország soron következő elnöke, a hivatalát augusztusban elfoglaló Iván Duque mögötti erőnek.

A sajtó Uribe döntésének valódi okát találgatja - Fotó: Reuters

A 2002 és 2010 között Kolumbia elnöki tisztségét betöltő Uribét hamis tanúzással és tanúk befolyásolásával vádolják. Ez az első alkalom, hogy egy kolumbiai bíróság egy korábbi elnököt szólít fel tanúvallomás tételére.

Álvaro Uribe a szenátusból való távozásával a FARC lázadókkal 2016-ban megkötött, egy több mint ötven évig tartó fegyveres konfliktust lezáró békemegállapodás egyik hangos bírálója tűnik el a testületből.

Nyolcéves elnöksége idején keményen lépett fel a gerillák ellen, akik 1983-ban megölték az apját. Folyamatosan szigorúbb eljárást követel a gerillákkal szembeni bírósági eljárások során.

Miért mondott le Uribe?

Egy keddi Twitter-bejegyzésében Uribe azt írta, hogy „morálisan akadályoztatva” érzi magát ahhoz, hogy szenátor legyen, és azzal indokolta lemondását, hogy biztosítani kívánja, hogy „védekezése nem zavarja meg a szenátus munkáját”. A sajtó azonban gyorsan találgatni kezdte, hogy mi lehet a valódi oka annak, hogy megválik a tisztségétől.

Kolumbiában a Legfelsőbb Bíróság jogköre, hogy nyomozást kezdeményezzen választott tisztviselők ellen, a hétköznapi állampolgárokkal szemben pedig a Főügyészi Hivatal jár el.

Bírálói szerint Uribe lemondása segítségére lehet az exelnöknek, hogy elkerülje, hogy a Legfelsőbb Bíróság elé kelljen állnia. Ügyei ezáltal átkerülhetnek Kolumbia hírhedten korrupt és rossz hatásfokkal működő Államügyészi Hivatalához.

Miért nyomoznak Uribe ellen?

A Legfelsőbb Bíróság nyomozását 2012-ben kiváltó ügy az volt, amikor az egykori elnök azzal vádolta meg Iván Cepeda baloldali képviselőt, hogy összeesküvést szervezett ellene, hogy a jobboldali paramilitárisokhoz kösse.

A Legfelsőbb Bíróság azonban felmentette a vádak alól Cepedát, és kijelentette, hogy a jelek szerint Uribe megfenyegette a tanúkat. Cepeda üdvözölte és történelmi mérföldkőnek nevezte a Legfelsőbb Bíróság döntését, hogy fenntartja a vádat Uribe ellen. „Uribét egészen tegnapig érinthetetlennek és teljhatalmúnak tartották. Ez egy nagyon fontos precedenst teremt” – mondta.

Álvaro Uribét és családját régóta vádolják azzal, hogy kapcsolatban álltak a paramilitárisokkal, de a korábbi nyomozások nem vezettek eredményre. A család mindenféle kapcsolatot tagad. Uribe bátyja, Santiago azonban jelenleg a tárgyalására vár, mert a gyanú szerint ő irányíthatta a Tizenkét Apostol elnevezésű paramilitáris csoportot.

A kolumbiai paramilitáris csoportokat eredetileg a földbirtokosok pénzelték, hogy megvédjék őket a FARC-hoz hasonló baloldali lázadó szervezetektől. Később azonban rettegett halálosztagokká váltak, akik vidéken elkövetett mészárlásokban, kábítószer-kereskedelemben és szexuális erőszakokban voltak érintettek.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság