Yolany Padilla követelése egyszerű. A huszonnégy éves anya a kisfiával menekült el Hondurasból, hogy aztán a gyerek az Egyesült Államok és Mexikó határán az amerikai bevándorlási tisztviselők kezébe kerüljön. Most ő az első számú felperese annak a keresetnek, amit több száz másik, a határon gyermekeiktől elválasztott menedékkérő szülő nyújtott be a szövetségi kormány ellen.

„Ideje, hogy visszaadják a gyermekeinket” – mondja Padilla tolmács segítségével.

Padilla szükségtelennek és kegyetlennek tartja a velük való bánásmódot - Fotó: Elaine Thompson/AP

A szövetségi őrizetből múlt pénteken kiengedett Padilla és ügyvédei azt követelik az amerikai bevándorlási tisztviselőktől, hogy lépjenek családja és más családok újraegyesítésének ügyében, akiket a Trump-kormányzat „zéró tolerancia” politikájának idején fogtak el, és választották el őket a gyerekeiktől a határon. A Seattle-ben nyilatkozó Padilla elmondta, hogy májusi letartóztatása óta nem látta a fiát, Jelsint.

Jelsin a hétköznapokon egy ifjúsági központban van, az éjszakákat és a hétvégéket pedig nevelőszülőknél tölti, akikről Padilla nem tud semmit. Nem érti, hogy miért nem lehet az anyjával. A telefonbeszélgetéseik, amelyek most, hogy Padillát kiengedték már gyakoribbak, rendszerint könnyekkel végződnek.

„Szörnyű, amit csinálnak” – mondja Padilla tolmácson keresztül. „Csak azt remélem, hogy a többi fogva tartott anya is hamarosan kiszabadul.”

Padilla számára a késlekedés jobbára bürokratikus, és, ahogyan ügyvédei fogalmaznak, szükségtelenül kegyetlen.

A Padillához hasonló szülőknek egy sor háttérellenőrzésen és személyazonosság-ellenőzésen kell átesniük, amelyek célja, hogy a szüleik nélkül az Egyesült Államokba a szüleik nélkül érkező gyerekeket védjék, mondta egy sajtótájékoztatón az ügyvédje, Leta Sanchez. A bevándorlási tisztek órákkal az őrizetbe vételük után készítettek egy fényképet Padilláról és Jelsinről.

Sanchez elmondta, hogy Padillát úgy tájékoztatták, hogy akár hatvan napig is eltarthat az ellenőrzés lefolytatása.

„Minden nap, amit Jelsin az anyja nélkül tölt, tovább fokozza a már bekövetkezett károkat” – mondta Sanchez a Padillát képviselő jogvédő szervezet, az Északnyugati Bevándorlásjogi Projekt seattle-i irodájában tartott sajtótájékoztatón. „Egy hatéves kisfiúról beszélünk” – folytatta. „Szüksége van az anyjára.”

Padilla és két másik, a gyerekeiktől elválasztott közép-amerikai nő június végén pert indított a szövetségi kormány ellen, és azt követelték, hogy újra együtt lehessenek a gyerekeikkel. Egy San Diegó-i szövetségi bíró hasonló jogi lépés hatására utasította a szövetségi hatóságokat, hogy egyesítsék az őrizetbe vett bevándorló szülőket a gyerekeikkel.

A nők gyerekei aközé a két-háromezer gyerek közé tartoznak, akiket idén tavasszal szakítottak el a szüleiktől. A családok szétszakítása, amelynek során a szülőket őrizetbe vették, a gyerekek pedig távoli nevelőszülőkhöz vagy ifjúsági központokba kerültek, újra felerősítette a bevándorlók jogairól és a bevándorláspolitikáról szóló országos vitát.

Miután a bíróságokon több pert vesztett, a kormányzat kénytelen volt visszavenni a zéró tolerancia politikájából. A kormány július végéig kapott haladékot a családok újraegyesítésére, bár a múlt keddi határidőt nem tartotta be, addig kellett volna ugyanis visszaadni a legkisebb gyerekeket a szüleiknek.

Jorge Barón, az Északnyugati Bevándorlásjogi Projekt ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Padilláék menedékkérelmét csak most kezdték vizsgálni, és azt állapították meg, hogy Padilla jogosan féltette a biztonságát, amikor elmenekült Hondurasból.

Őt és fiát május 18-án vették őrizetbe, nem sokkal azután, hogy a texasi Hidalgo közelében átlépték a határt egy csoportnyi más bevándorlóval együtt, akikhez Guatemalában csatlakoztak. Padilla elmondása szerint a bevándorlási tisztek azzal viccelődtek, hogy le kellene bombázni Közép-amerikát, hogy megöljék a leendő bevándorlókat.

Padilla elmesélte, hogy a letartóztatásuk napján vették el tőle Jelsint. Egy rövid ideig másnap még találkoztak, hogy fényképet készítsenek róluk, de azóta nem látta.

Elmondta azt is, hogy három napig tartották fogva az általa csak „fagyasztónak” nevezett helyiségben, mielőtt át nem szállították a texasi Laredóba. Sonkát és fagyott kenyeret kapott enni, és a többi rabbal közösen használt vécé tartályából ivott vizet. Az őrök, mesélte, a kellemetlen szag miatt maszkot viseltek, amikor a fogva tartottakkal beszéltek.

A körülmények jobbak lettek, amikor megérkezett egy Seattle közelében lévő szövetségi börtönbe, de hetekbe került kiderítenie, hogy a fiát New York állam távoli részére vitték.

Padilla ügyvédei azt állítják, hogy a kormány megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogukat, valamint a menedékkérőkkel való bánásmódra vonatkozó szövetségi törvényt. A magyarázatkérésre vonatkozó, a Belbiztonsági Minisztériumhoz benyújtott kérvényére nem kapott azonnal választ.

Arra a kérdésre, hogy szerinte a családok szétszakítása vissza fog-e tartani más közép-amerikai családokat attól, hogy északra induljanak, Padilla nemmel válaszol.

„Az emberek látják, hogy mi történik” – mondta, „és nem fognak megállni.”

Írta: Levi Pulkkinen

Forrás: The Guardian

Fordította: Latin-Amerika Társaság