A világörökségi helyszínek kiválasztásáért felelős szervezet, az UNESCO kilenc év után levette a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájáról a belize-i korallzátonyt. A szervezet szerint a közép-amerikai ország kormánya „látnoki” lépéseket tett annak megóvása érdekében. Ez a világ második legnagyobb korallzátonya az ausztráliai Nagy Korallzátony után.

A zátony számos veszélyeztetett faj, köztük tengeri teknősök, lamantinok és amerikai tengeri krokodilok otthona.

Az UNESCO szerint elhárult a korallzátonyt fenyegető közvetlen veszély - Fotó: Getty Images

Az UNESCO 1996-ban vette fel a helyszínt a világörökségi helyszínek listájára, de 2009-ben veszélyeztetettnek nyilvánította, miután a belize-i kormány engedélyezni készült az olajkitermelést a környező vizeken. A világszervezet sürgette Belize-t, hogy vezessen be óvintézkedéseket a Charles Darwin által „a Nyugat-Indiák legjelentősebb korallzátonyának” nevezett helyszín megőrzésére.

Környezetvédők 2012-ben nemhivatalos népszavazást tartottak, amelynek résztvevői 96 százalékban elutasították a part menti olajkitermelést.

2017 decemberében a parlamenti képviselők elfogadtak egy kulcsfontosságú olajkitermelési moratóriumot a belize-i vizeken. Ilyen lépést a közép-amerikai országon kívül csak egy maroknyi állam tett.

Hétfői bahreini ülésén az UNESCO méltatta Belize „a tengerparti sávjának kezelésére vonatkozó látnoki tervét”, mert „az a megóvás olyan szintjét valósítja meg, amiben bíztunk”.

A döntésre mindössze egy évvel azután került sor, miután az UNESCO levette a Nagy Korallzátonyt a veszélyeztetett helyszínek listájáról, mert szerinte Ausztrália megtette a megfelelő lépéseket a megóvása érdekében.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság