Ernesto Geisel egykori brazil diktátor személyesen hagyta jóvá rezsimje vélt ellenségeinek azonnali kivégzését, derült ki egy újonnan nyilvánosságra került CIA-feljegyzésből, aminek nyomán újra fellángolt a vita a kortárs brazil történelem egyik legsötétebb fejezetéről.

A dokumentumra rábukkanó és csütörtökön nyilvánosságra hozó Matias Spektor São Pauló-i tudós elmondása szerint ez volt „a legfelkavaróbb, amit húszéves kutatómunkája alatt olvasott”.

Geisel a jelek szerint nemcsak szemet hunyt katonái kegyetlenkedései fölött, de engedélyt is adott rájuk - Fotó: Archív

Az akkori amerikai külügyminiszternek, Henry Kissingernek címzett feljegyzés, amit a CIA igazgatója, William Colby írt 1974. április 11-én, egy találkozóról számol be, ami a dokumentum szerint néhány nappal korábban zajlott le Geisel és három brazil tábornok között.

Egyikük azt mondta a Brazíliát 1974 és 1979 között kormányzó Geiselnek, hogy a rezsim „nem hagyhatja figyelmen kívül” az őt érő „felforgató és terrorista fenyegetéseket”. „Továbbra is folytatni kell a törvényen kívüli módszerekkel való fellépést a veszélyes felforgatókkal szemben” – idézi a dokumentum Milton Tavares de Souza tábornok szavait.

De Souza tájékoztatta Geiselt, hogy a katonai hírszerzés az előző évben 104 ilyen „felforgatót” végzett ki azonnal – egy másik tábornok pedig ragaszkodott ennek a politikának a folytatásához.

Az amerikai beszámoló szerint Geisel megjegyezte, hogy az ilyen gyilkosságok „potenciálisan károsak lehetnek”, és néhány nap gondolkodási időt kért, hogy eldöntse, hogy megfelelő-e ez a taktika. A következő héten a brazil elnök arra jutott, hogy „a politikának folytatódnia kell, de nagy gondot kell fordítani arra, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy csak veszélyes felforgatók kerülnek kivégzésre”.

Az új információk azonnal felháborodást váltottak ki Brazíliában, ahol az 1996-ban meghalt Geiselre az ország 1964 és 1985 közötti diktatúrájának egyik emberségesebb vezetőjeként emlékeznek, aki fokozatos enyhülést vezetett be az anos de chumbónak nevezett brutális ötéves időszak után.

A Brazil Igazság Bizottság 2014-es jelentése a diktatúrát legkevesebb 191 gyilkosságért és 210 ember eltüntetéséért tette felelőssé.

„Ez egy megdöbbentő dokumentum” – fogalmazott a bizottság korábbi vezetője, Pedro Dallari a G1 online híroldalnak, és felszólította a fegyveres erőket, hogy nézzenek szembe az ilyen bűncselekményekért őket terhelő felelősséggel.

Brazília egyik vezető napilapja, az O Globo vezércikkében azt írta, hogy a feljegyzés, amelyet az Egyesült Államok külügyminisztériuma még 2015-ben tett közzé, de amit csak a múlt héten fedeztek fel Brazíliában, azt bizonyítja, hogy Geisel „zöld utat adott a kegyetlenségnek”.

Ricardo Noblat politikai elemző szerint a dokumentum cáfolja azt a vélekedést, hogy „őrült és fékeveszett” alacsony rangú katonák voltak egyedül felelősek a gyilkosságokért és kínzásokért. „[A feljegyzés] világossá teszi, hogy Geisel sokkal többet tett, mint egyszerűen eltűrte egyenruhás kollégái által elkövetett bűncselekményeket. Tudott róluk, és sokra engedélyt is adott.”

A junta gyilkos taktikája akkor került újra a figyelem középpontjába, amikor fellendülőben van a jobboldali politikusok támogatása, akik közül néhányan, például az elnökválasztási versenyt vezető Jair Bolsonaro, nyíltan dicsérik a diktatúra keménykezű politikáját.

Bolsonaro pénteken egy vállrándítással intézte el azt, hogy Geisel feltehetően azonnali kivégzésekre adta áldását. „Ki nem csapott még a gyereke fenekére, és aztán megbánta? Megesnek az ilyen dolgok” – idézte szavait az Estado de São Paulo.

Susanna Lira filmrendező, akinek legutóbbi dokumentumfilmje, a Torre das Donzelas, egy hírhedt diktatúrakorabeli börtönről szól, amelyben Dilma Rousseff korábbi elnök is raboskodott, a feljegyzést a katonai rezsim által elkövetett kínzások, gyilkosságok és eltüntetések „szédítő” emlékeztetőjének nevezte.

„Az egészben az a tudat a legaggasztóbb, hogy még ma is vannak olyan vezető politikusaink, akik védelmükbe veszik az ilyen módszerek állami politikaként való alkalmazását” – tette hozzá.

Forrás: The Guardian

Fordította: Latin-Amerika Társaság