Amióta Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kivonja az Egyesült Államokat a mérföldkövet jelentő párizsi klímamegállapodásból, sokan felfigyeltek arra, hogy azt mindössze két ország nem írta alá. Az egyik Szíria, a másik pedig a közép-amerikai Nicaragua, de mindkettejük magyarázata nagyon eltér az Egyesült Államokétól.

Szíriában hat éve polgárháború dúl, amelynek már háromszázezer halottja van, így aztán talán érthető, hogy miért nem tudott részt venni a tárgyalásokon. Nicaragua viszont más okból utasította el a megállapodást. Nem azért mert több fosszilis energiahordozót akar elégetni, hanem mert szerinte a megállapodás nem ment elég messzire.

Nicaraguának nagyon jó adottságai vannak a megújulóenergia-felhasználáshoz - Fotó: AFP

Nicaragua már felhasznált energiájának több mint felét megújuló forrásokból nyeri, és tervei szerint ez az arány 2020-ra 90 százalékig fog emelkedni. A Világbank egy 2013-as jelentése „megújulóenergia-paradicsomnak” nevezte az országot, mert jók az adottságai a geotermikus, szél-, nap- és hullámenergia felhasználásához.

A Párizsi Megállapodás tárgyalásakor Nicaragua azt mondta, hogy teljes ellentmondás van aközött, ami a dokumentum szerint az éghajlat megvédéséhez szükséges, és aközött, amit az aláírók ennek érdekében javasolnak.

A Párizsi Megállapodás célja, hogy a hőmérséklet-növekedést 2100-ra maximum két Celsius-fokkal magasabbra korlátozzák, mint amennyi a globális ipari korszak előtt volt, de az igazi cél másfél fok, ha ez lehetséges.

A Nicaragua nevében 2015-ben tárgyaló Paul Oquist elmondta, hogy fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy az egyes országok mennyire elkötelezettek a vállalásaikat illetően. Nem fogják két Celsius-fokra korlátozni az átlagos hőmérséklet-növekedést, a másfél fokról nem is beszélve, és nagyobb fellépésre van szükség.

„Ezek az önkéntes vállalások nem működnek” – nyilatkozta Oquist a Democracy Now-nak a tárgyalások után. „Jelenleg egy háromfokos világra van kilátás, és ez katasztrofális és elfogadhatatlan.”

Ez éles ellentétben áll Donald Trump azon beszédével, amelyben bejelentette, hogy kilép a megállapodásból – amelynek célja szerinte az, hogy béklyókba zárja, hátrányos helyzetbe hozza és szegénységbe taszítsa az Egyesült Államokat, hogy ezzel más államoknak kedvezzen.

Ez nincs így, érvelt Oquist a párizsi csúcstalálkozón, a fejlődő országokat ugyanolyan felelősnek tartják az éghajlatváltozásért, ami szerinte nem fair. Hagyományosan az Egyesült Államok, Európa és legújabban Kína számlájára írható a világ széndioxid-kibocsátásának közel fele.

Az Egyesült Államok évente mintegy 5,2 millió kilotonna szén-dioxidot bocsát ki. Összehasonlításként Nicaragua körülbelül 4.569-et.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság