Hugo Chávezhez hasonlóan Rafael Correa is a latin-amerikai integráció egyik elkötelezettje, caracasi beszédében nem csak az összefogás céljairól, de a két ország közös történelméről is szót ejtett, emlékeztetve a hallgatóságot, hogy a két ország egykor Simón Bolívar összefogása alatt egyesült Nagy-Kolumbia néven.
A hivatalos látogatás alkalmával Correa és Chávez aláírták a két ország állami olajtársaságai közötti energetikai megállapodást, mely a későbbiekben lehetővé teszi a Petroecuador és a PDVSA közös munkáját az ecuadori olajmezőkön. A bilaterális szerződés által létrehozott vegyes tulajdonú társaság alapokmányának elkészültét több mint féléves munka előzte meg.
A közös olajipari vállalkozás mellett a két dél-amerikai elnök egy közös bilaterális bank vagy pénzügyi - beruházási alap felállításáról is tárgyalt, melynek megvalósítási lehetőségeiről október végén fognak értekezni a két ország pénzügyminiszterei. Hugo Chávez azonban kijelentette, hogy nem a Banco del Sur alternatíváját keresik ezzel a lépéssel.
Míg a közös venezuelai-ecuadori pénzügyi alap a két ország közötti olajipari vállalkozás beruházási tőkéjét kívánja biztosítani, addig a hat tagból álló Banco del Sur-t (Dél-Amerikai Közös Bank) az IMF alternatívájaként hozták létre tavaly év végén annak érdekében, hogy támogassa a fejlődést, az integrációt, valamint kiépítse az új nemzetközi pénzügyi struktúra alapjait. A közös dél-amerikai hitelintézet idén áprilisban kezdte meg működését, melynek Chávez most ismét lendületet kíván adni, az egész déli kontinenst átszelő gázvezeték projektje mellett.
Chávez mielőbb az ALBA (Bolívari Alternatíva Amerika Számára) szövetségében szeretné látni Ecuadort, mely a venezuelai elnök szerint "napról napra erősödik." Idén júniusban azonban Rafael Correa úgy döntött, hogy még nem csatlakozik a "bolívari alternatívához", ehelyett inkább megpróbál életet lehelni az Andok Közösségbe (CAN), melyből Venezuela két évvel ezelőtt lépett ki, miután Kolumbia és Peru szabadkereskedelmi megállapodásokat írt alá az Egyesült Államokkal.
Correa már a legutóbbi EU-Latin-Amerika csúcstalálkozót követően is úgy nyilatkozott, hogy amint Chávez visszatér a CAN szervezetébe, abban a pillanatban Ecuador is csatlakozik az ALBA-hoz. Correa döntését sokan ambivalensnek tartják, hiszen míg tartózkodik az ALBA-ba való belépéstől, addig egyre erősebb kapcsolatokat kíván fenntartani Venezuelával. Mások ezt a viselkedést az Ecuadorra nehezedő nyugati nyomásnak tulajdonítják.
A kétoldalú tárgyalások és az elnöki beszédek alatt Hugo Chávez ez alkalommal is megerősítette azon nézetét, miszerint "Latin-Amerikában forradalom megy végbe, melyet a konzervatív erők megpróbálnak megrengetni."
Az Egyesült Államok elnökválasztásával kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy annak eredményétől függetlenül elvárja a leendő elnöktől, hogy tisztelje a latin-amerikai országok önrendelkezési jogát és szuverenitását.
Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság