Miközben Fidel Castro leginkább forradalmi vezetőként és politikusként ismert, a korábbi kubai elnöknek volt egy másik nagy szenvedélye is – az olvasás.
A Moncada laktanya elleni sikertelen 1953-as támadás után Fidelt egy Santiago északi részén lévő börtönbe zárták. A kubai forradalom vezetője ott vetette bele magát a könyvekbe, amelyeket minden műfajban lelkesen fogyasztott – a filozófiától kezdve, a történelmen át az irodalmi remekművekig.
Fidel a forradalom idején is szakított időt olvasásra - Fotó: Archív
Ez az időszak nagyban formálta politikai ideológiáját és a modern kubai állam körvonalait.
Egy barátságtalan cellába zárva Fidel Freud, Kant, Shakespeare, Munthe, Maugham és Dosztojevszkij műveiben talált ösztönző erőt. De miközben a Comandante magába szívott számos szerzőt, hogy szélesítse politikai ismereteit, volt egy másik könyv, ami mélyen megindította Fidelt – az „Akiért a harang szól” Ernest Hemingwaytől.
Ez a regény egy fiatal amerikai gerilla, Robert Jordan alakján keresztül mesél a spanyol polgárháborúról. A köztársaságiak pártján a fasiszták ellen harcolva, Jordan találkozik egy spanyol harcossal, Maríával, és együtt kitervelik, hogy felrobbantanak egy hidat az ellenség útvonalán.
Ez a történet az ellenállásról, a szolidaritásról és az igazságért folytatott harcról szól – csupa olyan témáról, amelyek nagy hatással voltak Fidel Castróra és később inspirálták a kubai forradalmat.
A regény címe John Donne „Az ember nem egy különálló sziget” című verséből származik, ami szintén az emberi bajtársiasságról szól.
A versben Donne ezt írja: „minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel”.
Ezek az érzések visszhangzanak végig az „Akiért a harang szól”-ban.
A könyvben az egyik szereplő kijelenti: „Azért jöttünk a világra, hogy segítsünk egymáson”, később pedig ezt mondja: „Én te vagyok, te pedig én. (…) Hát nem vagyunk valóban egyek?”
Amellett, hogy ez rokonszenves volt Fidel Castro humanizmusának, arra is használta az „Akiért a harang szól”-t, hogy megtanulja, hogy hogyan kell gerillaháborút vívni.
1975-ben Kirby Jones és Frank Mankiewicz amerikai újságíróknak adott interjújában Fidel elismerte, hogy „az egyesült államokbeli írók közül Hemingway az egyik kedvencem”.
„Diákkoromban olvastam az „Akiért a harang szól”-t. (…) Hemingway egy hagyományos hadsereg ellen harcoló gerillacsoport utóvédjéről ír. (…) Ez a regény volt az egyik olyan mű, amely segített nekem kigondolni a Batista hadserege elleni stratégiát.”
És ahogy a világ arra készül, hogy végső búcsút vegyen Fideltől vasárnap (Fidel Castro temetése december 4-én, vasárnap volt – a szerk.), a kubai vezető kedvenc könyvének szavai találóbbak, mint valaha:
„Ha itt győzünk, mindenütt győzni fogunk. Szép a világ, megéri, hogy küzdjünk érte, nem is hagyom itt szívesen.”
Forrás: teleSUR, 2016. december 2.
Fordította: Latin-Amerika Társaság