Ez volt a forradalmi folyamat első állomása, majd 1999. február 2-án, miután letette az esküt a venezuelai alkotmányra, népszavazást kezdeményezett, hogy elindíthassa a bolivári folyamatot.

A választási győzelem tizedik évfordulóján megköszönte a bizalmat „Simon Bolivár népének”, hogy segítette ebben a történelmi lépésben, akkor, „amikor úgy látszott, hogy a történelem kapui zárva vannak”.

A nagygyűlésen Chávez felvetette, hogy újabb népszavazást tartanak az alkotmánymódosításról, amely megengedné, hogy a következő elnökválasztáson is indulhasson. Felkérte a jelenlévőket, hogy segítsék a népszavazáshoz szükséges több millió aláírást összegyűjteni. Ugyanakkor kijelentett, hogy amennyiben a referendummal nem sikerül megváltoztatni az alkotmány ezen passzusát, akkor 2012-ben „kész összecsomagolni a bőröndjét és más olyan területet keresni, ahol a forradalomért és a népért tud harcolni”.

A venezuelai elnök beszédében felidézett olyan történelmi eseményeket, amelyek a forradalmi folyamatot kísérték az elmúlt tíz évben. Emlékeztetett az új alkotmány elfogadására 1999-ben, a 2001. április 11-i puccsra, arra, amikor 2002. április 13-án az emberek kimentek az utcára, hogy harcoljanak a törvényességért a puccsisták ellen.

„Az nem kevés, amit a nép tíz év alatt megtett. Nekünk önkritikusnak kell lennünk, de az önkritikának nem szabad arra irányulnia, hogy amit megcsináltunk, abban sok hiba is van. Az önkritikának arra kell irányulnia, hogy ellenőrizze a forradalmat belülről, kijavítsa a hibákat és gyorsítsa” – mondta Chávez a beszéde végén. 

Videó a nagygyűlés: 

{youtube}LSG1ZGJy96k{/youtube}