Az ellentmondásos akciót követő brutális katonai fellépésben több mint száz ember vesztette életét, sokakat, akiket letartóztattak később eltűntek. „Én azért vagyok itt kedveseim, hogy megvédjem a demokráciát“ – mondat kedélyesen Plazas Vega tábornok a katonai akció után riportereknek.
Az eltűnt tizenegy ember többsége egy kávézóban dolgozott. Katonai akció közben elhurcolták, katonai bázisokon brutálisan megkínozták őket, ahogy a tárgyaláson az akkor jelenlévő tanúk elmondták. Ahogy az egykori katona Edgar Villamizar a bűnvádi eljárás során nyíltan Plazas Vega tábornok szemébe mondta: „Pontosan tudott a gazemberségekről. A bajtársai a kezüknél fogva fellógatták az áldozatokat, verték őket, áramütéssel kínozták.” Villamizar vallomása szerint napok múlva két ember belehalt a kínzásokba és ott, a katonai bázis területén ásták el őket.
A kormányzat hivatalos álláspontja szerint ezek az emberek nem eltűnt személyek, főleg nem áldozatok, hanem kivégzett gerillák voltak. Ez az eljárás 2005-ben, az áldozatok rokonainak kezdeményezésére indult el. A felpereseket és ügyvédjeiket többször már megfenyegették, mind az illetékes ügyész és bíró folyamatosan fenyegetéseknek volt kitéve szélsőjobboldali félkatonai csoportok részéről.
A leköszönő jobboldali elnök Alvaro Uribe sajnálkozását fejezte ki a bírósági döntés kapcsán. Véleménye szerint Plazas Vega tábornok csak „a fegyveres erők tagja volt, akik próbálták a dolgukat végezni”. Ugyanakkor szükségesnek tarja, hogy hozzanak olyan törvényt, amellyel megelőznék, hogy a jövőben ilyet tegyen a hadsereg. Egy sajtótájékoztatón az áldozatok családjai felháborítónak és cinikusnak nevezték Uribe megjegyzéseit. Megengedhetetlennek nevezték, hogy az áldozatokra hárítsák a felelősséget és bármiféle akciót az ország biztonsági helyzetével magyarázzanak.