Líneas de Chávez
Hugo Chávez Frías: Csodálatos kampány, csodálatos győzelem!
I.
Május 31-én, hétfőn a terrorista izraeli állam újabb minősíthetetlen bűntettel növelte meglehetősen nagy bűnlajstromát. Arra a támadásra utalok, amely a nemzetközi vizeken a Gáza felé tartó humanitárius flottillát érte. Szeretném a legmélyebb
tiszteletemet kifejezni azoknak, akik az izraeli kommandósok kezétől
haltak meg. Tisztelet és dicsőség az emberiség ezen mártírjainak!
Washington újra kinyilatkozta kettős morálját, a kettős mércét, amelyet
pontosan a terrorizmus elítélésénél alkalmaz: Izrael állammal való
engedékenységét, társa bűntettekben, garázdaságban, amint ezt
demonstrálta. Venezuela felemelte hangját, követelve komoly intézkedések
megtételét a cionista rezsim ellen.
Nem elég a szóbeli elítélés a kriminális gázai blokád megszüntetésére. Nem hagyhatjuk cserben a hősies palesztin népet.
Egyébként, hogyan lehetséges, hogy az ENSZ biztonsági tanácsa a támadást ítélte el a szabadság flottillája ellen, és nem a támadót? Természetesen itt a jenki birodalom hosszú keze érezhető, mindig készen arra, hogy megvédje Izrael államot és garantálja neki a büntetlenséget.
Rendben, újra igazolódott erős és aktív szolidaritásunk a palesztin nép ügyével: egy nagy néppel, mely szeretne magának egy hazát.
II.
Június elseje, kedd számtalan avatási ünnepség napja volt a Sucre Missziónál szerte az országban: Venezuela több mint kilencezer új szakemberrel gazdagodott – 4485 a helyi egészségügyi központokban dolgozik - akik harcolni fognak nagyságáért és boldogságáért.
Eszembe jutott az éjszaka, az integrált helyi kórházak nemzeti programja szakembereinek csodálatos avatási ünnepsége a Cecilio Acosta egyetemen. A Teresa Carreno színház Ríos Reina termében tisztán látható volt azoknak az elszántsága, akik arra lettek képezve, hogy folytassák a Barrio Adentró Missziót a közegészségügyi rendszer konszolidációjáért.
A Sucre Misszió fontossága vitán felüli. Éppen ezért folyamatosan törődnünk kell vele, erősítenünk kell, kijavítva gyengeségeit és hibáit.
Június negyedikén lesz 180 éve Sucre marsall meggyilkolásának, nincs jobb módja, hogy tisztelettel adózzunk emlékének, mint a forradalom szekerének továbbtolása.
Már Berruecos mártírja, Cumaná Krisztusa is megmondta miután Bolívia megszületett karjai között: „Amikor Amerika harcba szállt szabadságáért, én ezt az igazságért is tettem, elválaszthatatlan társáért. Mindkettő teljes használata nélkül önállósága hiábavaló lesz.”
Ez a szocialista Sucre!
Veled tartunk marsallunk!
III.
Nem elég a nemrégen történt deviza elleni destabilizációs cselszövés, a hazafiatlan oligarchia újra felsorakoztatta ütegeit a Bolivári Állam ellen.
Az oligarchák gazdasági háborút kezdtek ellenünk: megpróbálnak ellátási nehézségeket okozni és ezzel nyugtalanságot szítani. Mindez a szeptember 26-i országgyűlési választásokra való tekintettel történik.
A burzsoázia gazdasági háborút akar? Akkor nekünk, a népnek és a munkásoknak meg kell adnunk nekik a gazdasági háborút, de a mi országunkat nem tartják fel a szocializmus felé vezető úton.
Ezek az urak, akik mindig a nemzet sorsának irányítóinak tartották magukat, nem ijesztenek meg bennünket pénztárcáikkal és cégeik puccsista mesterkedéseivel.
IV.
Akinek van szeme, lássa, akinek van füle hallja. Más szelek fújnak az iparban: ez megerősítendő június másodikán, szerdán meglátogathattam szocialista Industrias Diana nevű céget Valenciában.
Amit szeretnék kiemelni, az a csodálatos hazafias vállalkozás és a munkások forradalmi öntudata.
Demonstrálták, hogy tökéletesen készen állnak a cég vezetésére.
A Diana fényes példája annak a termelési modellnek, amely minőségi termékekkel kívánja kielégíteni népünk igényeit. Emlékezzünk vissza, hogy köztulajdonba vétele előtt, 2008 júniusában ez a cég szabályosan a padlón volt, és nemzetközi vállalattá vált. A munkások nemcsak egyszerűen működtették, hanem 50 %-kal növelték termelési kapacitását.
És, ha ez a példa nem volna elég, ott van a Lácteos Los Andes és a Café Fama de América. Ezek a nagyszerű szocialista vállalatok hű tükrei annak az óriási emberi potenciálnak, mely bennünket védelmez.
Ahogy múlt szerdán megemlékeztem róluk, úgy ma is elismétlem Kléber Ramírez fényes szavait illusztrálandó visszavonhatatlan koncepciónkat: „Kötelesek vagyunk, akkor, a nemzetgazdaságot olyan irányba vezetni, melynek alapja annak szükségessége, hogy létre kell hozni a gazdagságnak egy tisztességes és igazságos elosztását. Azonban, mindazonáltal, az, ami alapvetően nélkülözhetetlen lesz célkitűzéseink biztos eléréséhez, az az, hogy a társadalom elérje az öntudatnak azt a fokát, hogy támogatnunk kell magunkat saját erőfeszítéseinkben, elsősorban saját forrásainkra támaszkodva.”
V.
Nem szándékozunk kicsinyíteni annak ténynek a komolyságát, hogy a Puerto Cabellói vámhivatalban elhanyagoltak egy jelentős mennyiségű élelmiszerszállítmányt. De az az igazság, hogy ez a mennyiség nincs egy százaléka annak a gigantikus mennyiségű élelmiszer mennyiségnek, amely a néphez naponta eljut a Mercal-on és a Pdval-on keresztül.
A médiacsőcselék élvezettel csámcsogott az eseten, próbálva bemocskolni a bolivári forradalmat. Nem sikerült nekik! Velünk nem fog sikerülni!
Ez egy forradalmi kormányzat és nem fél beismerni a hibákat egyes személyek munkájában és megtenni a szükséges lépéseket.
A korrupciót, amely régi, örökölt rákfene, gyökerestül ki kell irtani: meg fogjuk keresni a felelősöket, legyenek bárhol és legyenek bárkik. Nem nyugszunk, míg a végére nem járunk ennek a dolognak. De nem térünk le a nagy cél felé vezető útról, melyet felszabadítónk így fogalmazott meg: a legnagyobb társadalmi boldogság. A szocializmus!
VI.
A PSUV már felfejlődött és harcban áll. Ennek megfelelően június 3-án, csütörtökön és 4-én, pénteken bejegyzésre került minden jelöltünk a nemzetgyűlésbe országszerte: mennyi forradalmi hév és mennyi buzgó harcosa a népnek, akik pontosan tudják, mi a tétje szeptember 26-nak; ez a nép nem fogja engedni, hogy a burzsoázia az útját állja.
Most, mikor ezen sorokat fogalmazom, fogom felesketni a Bolivári Harci Egységek-200 megbízottait.
Egy dologgal tisztában kell lennünk: ha azt szeretnénk, hogy ez a kampány valóban és tényleg csodálatos legyen, hangsúlyt kell fektetnünk a választókkal való közvetlen kapcsolatra.
Eszerint tehát a Bolivári Harci Egységek-200 tagjainak kommunikációs kapacitása- minden szavazókörben dolgozni fog. Nem tízparancsolatok ismételgetéséről, vagy elméleti kioktatásról van szó: arról van szó, hogy az érzékenységére és intelligenciájára kell minden hazafinak apellálnunk; arról van szó, hogy meggyőzzük érveinkkel azokat, akik még nincsenek meggyőződve Venezuelának a szocializmusba vezető útjáról. Elvtársak, hangsúlyozom: a harc alapvető szervezése épp oly döntő, mint amennyire egyszerű:
- Minden választási körzetben működni fog egy Bolivári Harci Egység-200 (BHE-200)
- Minden szavazókörben dolgozni fog egy Bolivári Őrjárat- 200
- Minden Bolivári Őrjárat-200 átlagosan 50 főből fog állni
- Minden őrhöz ki lesz jelölve 10 választó (1x10)
Ennél világosabban nem lehet elmondani!
Elvtársak, új csata kezdődött!
Tehát gyerünk egy új győzelemre!
Csodálatos kampány!
Csodálatos győzelem!
Fordította: Slakta Norbert