Hétfőn egyes latin-amerikai országok Az Őslakos Ellenállás Napját ünneplik, ahelyett, hogy a földrész Kolumbusz Kristóf általi 1492-es fel nem fedezéséről és az úgynevezett „civilizáció” kezdetéről emlékeznének meg.

Az Ibéro-amerikai Unió akkori elnökének, Faustino Rodríguez-San Pedrónak javaslatára 1913-ban a latin-amerikai kormányok a szégyenletes „A Faj Napja” (Día de la Raza), vagy Spanyolországban a „A Spanyolság Napja” (Día de la Hispanidad) néven ünnepelni kezdték minden október 12-én azt a „gazdagodást”, amit a spanyolok az őslakos népekkel való keveredése képvisel.

Azonban Amerika úgynevezett „felfedezése” az emberiség történetének legdurvább demográfiai katasztrófáját idézte elő, amelynek következtében az őslakos népesség körülbelül 95 százaléka megsemmisült a gyarmatosítás első 130 évében, mondja Henry Farmer Dobyns amerikai antropológia professzor, nem beszélve az afrikai kontinens 60 millió áldozatáról, akiket az amerikai kontinensre szállítottak rabszolgaként, és akiknek csupán 12 százaléka érkezett meg élve.

Mivel az őslakosok egyre jobban követelni kezdték a jogaikat az 1980-as években, az ENSZ az 1992-es évet az Őslakos Népek Nemzetközi Évének nyilvánította, megakadályozva ezzel, hogy Spanyolország és más országok Amerika Felfedezésének Nemzetközi Évének nevezzék azt.

Azzal, hogy az elmúlt évtizedben a kontinensen haladó kormányok kerültek hatalomra, az őslakos népek kéréseit jobban meghallgatják, például „A Faj Napja” elnevezés megváltoztatásával kapcsolatban.

Országonkénti áttekintés

Az Hugo Chávez kormányának vezetése alatt álló Venezuela volt az első ország a térségben, amely eleget tett a kérésnek, és 2002-ben elfogadta „Az Őslakos Ellenállás Napjára” tett javaslatukat. Chávez a korábbi „A Faj Napja” elnevezést, aminek ünnepét Venezuelában Juan Vicente Gómez vezette be 1921-ben, „diszkriminatívnak, rasszistának és pejoratívnak” nevezte.

Eddig a Daniel Ortega balközép sandinista kormánya vezette Nicaragua az egyetlen ország Venezuelán kívül, ami 2007-ben átvette „Az Őslakos Ellenállás Napja” elnevezést.

Azonban néhány kivételtől, például Paraguay, Kolumbia és Honduras konzervatív kormányaitól eltekintve, a kontinens számos más országa lecserélte a hírhedt „A Faj Napja” nevet.

Argentínában „A Kulturális Sokszínűség Tiszteletének Napjára” változtatták, miután 2004-ben a törvényhozásban nem sikerült elfogadtatni „Az Őslakos Ellenállás Napja” elnevezést. Argentínában több mint ezerhatszáz őslakos közösség él, és az Őslakosok Országos Intézete szerint az egymilliót is meghaladja azoknak az argentinoknak a száma, akik őslakos identitásuknak adnak hangot.

Az argentin őslakos közösségek mégis ellendemonstrációkat szerveztek, hogy tiltakozzanak ez ellen a név ellen, és emlékeztettek arra, hogy pusztítást vitt véghez Julio Argentino Roca hódító az ősi földjeiken a 19. században.

Chilében, ahol a mapucse közösség még mindig harcol, hogy visszakövetelje az ország termékeny déli részén lévő területeit, a napot még kevésbé radikálisan nevezték át 2000-ben „A Két Világ Találkozásának Napjára”.

Ecuadorban Rafael Correa elnök „Az Interkulturalitás és Többnemzetiség Napja” elnevezésre változtatta 2011-ben. Ugyanebben az évben Bolíviában Evo Morales elnök, Dél-Amerika első őslakos elnöke „Amerika Európai Megszállása Okozta Nyomor, Betegség és Éhezés Miatti Gyásznap” nevet adta neki. A betegségek valóban az egyik fő okozói voltak az őslakosok elleni népirtásnak, mivel a megszállók olyan vírusokat és baktériumokat vittek magukkal, amelyek ellen az őslakosok nem voltak védettek.

Tavaly a salvadori és uruguayi őslakos népek is követelni kezdték kormányaiktól a név megváltoztatását. De az uruguayi charrúa őslakos nép például már 2010 óta kéri ezt, de erős ellenállásba ütközött a konzervatív szektorok részéről. 2014-ben a nemzetgyűlés elfogadott egy törvényjavaslatot, de csak „A Kulturális Sokszínűség Napjára” sikerült megváltoztatni. A kormányzó Egységfront (Frente Amplio) ugyanazt a nevet szorgalmazta, amit Venezuela és Nicaragua használ, de a parlamenti bizottság később úgy döntött, hogy módosítja azt.

El Salvadorban a társadalmi és őslakos mozgalmak benyújtottak egy törvényjavaslatot a parlamenthez, amit a kormányzó Farabundo Martí Nemzeti Felszabadító Front (FMLN) képviselői támogattak. 2014 júniusában a kongresszus végül elfogadott egy alkotmánymódosítást, amely elismeri, hogy élnek őslakos népek az országban.

Az őslakos népek előtt álló kihívások

Az őslakos népek Latin-Amerika teljes lakosságának körülbelül 13 százalékát teszik ki – a CEPAL szerint körülbelül 40 millióan vannak 670 különböző népben vagy közösségben. A legtöbben közülük Mexikóban, Guatemalában és az andoki országokban élnek. Az Őslakosügyi Nemzetközi Munkacsoport szerint mindannyiuknak meg kell küzdeniük bizonyos fokú rasszizmussal, diszkriminációval és szegénységgel. A népesség többi részénél jobban szenvednek a munkanélküliségtől, az egészségügy és az oktatás hiányától, de megfosztották őket ősi földjeiktől és természeti erőforrásaiktól is, noha a vidéki népesség körülbelül 40 százaléka őslakos.

A közelmúltban azonban az őslakosok szervezettebbé váltak, jobban kommunikálják ügyeiket a nagyközönség felé, és nagyobb nemzetközi figyelmet kapnak. Új haladó kormányok hatalomra kerülése szintén hozzájárul ahhoz, hogy jogi elismerésben részesüljenek alapvető politikai, szociális és gazdasági jogaik és kulturális identitásuk.

Azonban még hosszú utat kell megtenniük, mielőtt ezeket a jogokat ténylegesen tiszteletben tartják és alkalmazzák. A kitermelő modell, amit azért alkottak meg, hogy odavonzza a külföldi befektetéseket és hasznot húzzon a rendelkezésre álló természeti erőforrásokból, különösen a hagyományosan az őslakos népek birtokában lévő földeken, fenyegetést jelent számukra.

A latin-amerikai kormányoknak nemsokára nagy lehetőségük lesz kifejezni az őslakos közösségek iránti támogatásukat a decemberi párizsi ENSZ Klímaváltozási Konferenciáján. A klímaváltozás továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelenti az őslakos népek számára, akiknek kulturális és gazdasági túlélése erősen függ a Pachamamától (a Földanyától, ahogyan az andoki térségben hívják).

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság