A ecuadori ellenzék egy része katonai zavargásokat próbál kiprovokálni. Az elnök nyugalomra szólít fel és cáfolja a pletykákat. Hamis információk alapján Ecuador szerte a jobboldali ellenzék mindent elkövet, hogy destabilizálja az országot. Ezt Rafael Correa elnök nyilatkozta az ANDOK ecuadori hírügynökségnek.

correa_2.jpg

A ecuadori ellenzék egy része katonai zavargásokat próbál kiprovokálni. Az elnök nyugalomra szólít fel és cáfolja a pletykákat. Hamis információk alapján Ecuador szerte a jobboldali ellenzék mindent elkövet, hogy destabilizálja az országot. Ezt Rafael Correa elnök nyilatkozta az ANDOK ecuadori hírügynökségnek. 

Ebben az ellenzék mellett a hadsereg bizonyos körei is aktívan részt vettek, nyilatkozta a baloldali elnök. A kialakult helyzet fő felelőse a korábbi elnök, Lucio Gutiérrez ezredes és a mögötte álló Partido Sociedad Patriótica (PSP). A hadseregben terjesztett e-mailek azt híresztelték, hogy a kormány katonai szükségállapot bevezetését tervezi, ismertette Correa az információkat. 

A különböző laktanyák által megkapott elektronikus üzenetek az állították, hogy a kormány tervei között szerepel a Katonai Biztonsági Intézet és a Katonai Középiskola bezárása. „Ez egy aljas hazugság! A kormánynak semmilyen ilyen tervei nem voltak.” – nyilatkozta Correa. Az ilyen hírek célja nem más, mint hogy az ellenzék megalapozza egy katonai puccs hátterét és megdöntsék a demokratikusan megválasztott kormány hatalmát. 

„Már az első napon, amikor elfoglaltam az elnök széket, az ellenzéknek egyből megvoltak a tervei a demokratikus választások megtorpedózására: a blokád, az összeesküvés és a destabilizáció” – panaszolta el az államfő a jobboldal elmúlt időszaki tevékenységét. Tudni kell – mondta -, hogy ezek a tervek „továbbra is sikertelenek lesznek, mivel az ecuadori lakosság szabad és demokratikus választásokon döntött az ország jövőjéről, és emellett ki is fog állni”. Ezzel utalt Correa arra, hogy 2009 áprilisában népszavazással döntöttek a választók az új alkotmány elfogadásáról, valamint az államfőválasztáson már az első körben megszerezte a szavazatok többségét, ezért továbbra is ő töltheti be a latin-amerikai ország elnöki tisztségét.