A brazil rendőrség bezáratta a hírhedt biztonsági céget, amelyet azzal vádolnak, hogy legalább két guaraní vezetőt ölt meg, és brutálisan meg támadott több száz másikat.

A Gaspemet az államügyészek „magán milíciának” tartották, akik már tavaly felszólítottak tevékenysége beszüntetésére.

Farmerek állítólag minden egyes alkalommal 30 ezer reált (13.400 amerikai dollár) fizettek a Gaspemnek, amikor az guaraní indiánokat űzött el földjükről, amelyeken most cukornád- és szójaültetvények, valamint szarvasmarhatartó birtokok vannak.

A vállalat tulajdonosát, Aurelio Arcét egy guaraní vezető, Nísio Gomes meggyilkolásával összefüggésben 2012-ben letartóztatták.

A guaraník éveken keresztül kérvényezték a vállalat felszámolását. Hangjukat nemzetközileg fölerősítette a Survival guaraní-kampánya, és a média világszerte.

A Gaspem saját felvételén a cég egyik alkalmazottja látszik

A bíró döntése, hogy arra kényszeríti a céget, hogy lehúzza a rolót, hatalmas győzelem a guaraní közösségeknek az ország közepén lévő Mato Grosso do Sul állam szerte.

A Gaspem csak az egyik olyan vállalat volt, ami „biztonsági” szolgáltatásokat nyújtott a nagybirtokosoknak. A többiek aktívak maradtak, és Brazília politikusainak erős őslakos-ellenes gazdálkodási lobbija bátorítja a nagybirtokosokat, hogy kilakoltassák az indiánokat a földjeikről.

A pyelito kuê közösség indiánjait, akik a közelmúltban tértek vissza földjük egy kis darabjára, miután egy birtokos elűzte őket onnan, úgy, hogy eltorlaszolta a házaikat, fegyveresek támadtak meg két hete vasárnap reggel. Egy nő megsérült, sokan mások pedig menekülni kényszerültek. Ez volt a harmadik támadás a közösség ellen az elmúlt harminc napban.

A guaraník ezt mondták: „Úgy kell döntenünk, hogy erőteljesebben védjük meg magunk? Ölnünk vagy halnunk kell azért, hogy az emberek észrevegyék, tiszteletben tartsák és biztosítsák a jogainkat? Már nem tudunk több szenvedést elviselni.”

A Survival nyomást gyakorol a kormányra, hogy térképezzék fel a guaraník ősi földjeit, és adják vissza azokat az indiánoknak, ahogyan erről a brazil alkotmány és a nemzetközi jog is rendelkezik.

Forrás: Survival